Az adatok gondos strukturálása lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mennyivel nehezebb a spontán beszéd gépi leiratozása, mint a kötötté. Tudomásunk szerint magyar nyelven ez irányú vizsgálatokra nem készült más, a BEA-hoz fogható adatbázis vagy kísérlet. Angol nyelv esetén a ma gyakran alkalmazott spontán beszélgetést tartalmazó adatbázisok, mint a SwitchBoard (Godfrey–Holliman 1993), Call-Home (Canavan et al. 1997) telefonos környezetben készültek, ahol nemcsak a csökkent sávszélesség, de a háttérzajok miatt is lehetetlenné válik az olvasott, kis háttérzaj mellett felvett pl. LibriSpeech (Panayotov et al. 2015) eredményekkel történő összevetés. A pontos kontrasztív (spontán vs. kötött) vizsgálatokhoz ezen felül az is szükséges, hogy azonos beszélőkkel, azonos körülmények között történjen az összehasonlítás, ami jelen esetben adott. Ezzel kapcsolatban tudomásunk szerint csak korai – angol nyelvű – kísérletek történtek, pl. Butzberger et al. (1992), melyekben a ma rendelkezésre álló technológiákhoz képest lényegesen korlátozottabb módszerekre kényszerültek szorítkozni, így a következtetések is csak korlátozottan lehetnek ma érvényesek.