1.3. A kutatás célja és hipotézisei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p1)
A jelen kutatásban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy eltér-e egymástól az előrefelé, a hangsor vége felé ható, progresszív, valamint a hátrafelé, a hangsor eleje felé ható, regresszív magánhangzók közötti koartikuláció a célmagánhangzó minőségbeli változásában tetten érhető hatás szerint.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p2)
Az előzményekkel szemben (vö. pl. Conklin 2019), de korábbi hasonló elemzéseinkkel összhangban (vö. Deme et al. 2019; beküldött) a jelen vizsgálatban nemcsak a koartikuláló és neutrális helyzetű beszédhangok távolságait, azaz a centralizáció mértékét elemezzük a kérdés vizsgálatára, hanem a magánhangzómegvalósulások produkciós homogenitásának egy lehetséges mérőszámát, a tokeneknek a két (koartikuláló és neutrális) kontextus között együttesen tapasztalható szóródását is (részletesen lásd a 2. pontban). Ugyancsak újdonság az eddigi vizsgálatokhoz képest, hogy kutatásunkban együttesen kíséreljük meg elemezni az artikulációban és az akusztikumban tapasztalható tendenciákat, amitől azt reméljük, hogy általa átfogóbb képet kapunk arról, hogy miképpen jelenik meg a magánhangzók egymásra hatása okozta változatosság a beszéd két vetületében. A korábbi vizsgálatok jelentős része elsősorban vagy csak az artikulációra, vagy csak az akusztikumra fókuszált, így a várt eredmények nem csak a magyar nyelv vonatkozásában újszerűek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p3)
Azt feltételezzük, hogy az előrefelé ható, progresszív koartikuláció erősebb, azaz nagyobb hatást fejt ki a transzkonszonantális magánhangzó minőségére, mint a hátrafelé, regresszíven ható – annak ellenére, hogy a magyar nyelvre kapott egyetlen korábbi vizsgálat nem mutatott erre bizonyítékot (Conklin 2019). Erre az a fő okunk, hogy a fentebb összefoglalt korlátok tükrében nem találjuk egyértelműen elvethetőnek ezt, a Conklin (2019) kutatásában is kiindulásként szolgáló feltételezést, és újból ellenőrzendőnek tartjuk. Feltételezésünket a vizsgált mérőszámaink tekintetében a következő hipotézisekre bonthatjuk le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p4)
Egyrészt azt feltételezzük, hogy a célmagánhangzó centralizáltabban, azaz inkább a magánhangzótér közepe felé pozicionálódik az artikulációs és akusztikai térben akkor, amikor koartikuláló helyzetben ejtik a beszélők (azaz a transzkonszonantális indukáló magánhangzó minősége eltér a célmagánhangzóétól), szemben a neutrális vagy nem koartikuláló helyzettel, amelyben az indukáló magánhangzó minősége azonos a célmagánhangzóéval. (Mivel a jelen vizsgálatban azonos – felső – nyelvállású magánhangzókat elemzünk, csak a nyelv vízszintes helyzete mentén várjuk a centralizációt, azaz a hangzók középre tolódását – és ezt is számszerűsítjük.) Azt feltételezzük ugyanakkor, hogy a centralizáció mértékében eltérést tapasztalunk a koartikuláció iránya szerint, mert az előrefelé ható, progresszív koartikuláció nagyobb különbségeket, tehát nagyobb mértékű centralizációt okoz a koartikuláló és neutrális helyzetű (azonos minőségű) magánhangzó-megvalósulások között, mint a hátrafelé, regresszíven ható. Ezeket a feltevéseket a későbbiekben távolságnak nevezett paraméterben vizsgáljuk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__8/#m1003anyt34_6_p5)
Másfelől azt várjuk, hogy az előrefelé, progresszíven ható koartikuláció hatására a célmagánhangzók jobban szóródnak az akusztikai és artikulációs térben a különböző (koartikuláló és neutrális) kontextusok között, azaz a megvalósulások kevésbé homogének (produkciós tartományuk nagyobb annál), mint amit a hátrafelé, regresszíven ható koartikuláció hatására tapasztalunk. Ezt a várakozást a szóródásnak nevezett paraméterben vizsgáljuk.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
