3.2.1. 1. kísérlet: „megerősítés” vs. „meglepődés”
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__87/#m1003anyt34_85_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__87/#m1003anyt34_85_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__87/#m1003anyt34_85_p1)
A függő változó referenciaszintje „megerősítés”, az öt kontúr közül pedig a 3-as, sík kontúr a referenciaszint. A modell eredményei tehát az ehhez képesti eltérések fényében értékelendők. Ebben a kísérletben a 3-as kontúrhoz képest a 2-es kontúrra való áttérés nem vont maga után jelentős változást a megnyilatkozás megítélésében (β = 0,3759; SE = 0,3742; z = 1,004; p = 0,3152), a 3-asról az 1-es kontúrra való lépés viszont igen (β = 0,9813; SE = 0,3821; z = 2,569; p < 0,05), tehát az 1-es kontúr hatására a megnyilatkozás inkább „meglepetés” olvasatot nyer. A 3-asról a 4-es kontúrra történő lépés szintén szignifikáns különbséggel jár a megnyilatkozások megítélésében, de az 1. és 2. kontúrhoz képest ellentétes irányban, a 4-es kontúrt ugyanis inkább megerősítést váró megnyilatkozásnak ítélték (β = −1,8248; SE = 0,477; z = −3,825; p < 0,001). Ugyanez vonatkozik a 3-asról az 5-ös kontúrra történő váltásra (β = −1,7944, SE = 0,4754; z = −3,744; p < 0,001). A stimulusokra adott válaszok megoszlását a dallamok szerint a 7. ábra mutatja.