1.1.2. Longitudinális vizsgálatok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p1)
A legtöbbet idézett longitudinális vizsgálatokban, II. Erzsébet karácsonyi beszédei alapján a királynő 25 és 75 éves kora között az alapfrekvencia fokozatos csökkenését igazolták. A legjelentősebb változás körülbelül 25 és 45 éves kor között, valamint 70 éves kor fölött volt megfigyelhető (Mwangi et al. 2009; Reubold et al. 2010).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p2)
Rhodes (2017) 8 beszélő: 6 férfi és 2 nő alapfrekvenciáját és formánsértékeit elemezte 21 és 49 éves koruk között hétévente. Az eredményei nagyon változatos mintázatot adtak. Egy beszélőnél folyamatos csökkenést mért az átlagos alapfrekvenciában 42 éves korig, másnál ebben az intervallumban is eltérő irányokban változott a mérési pontok között ez az érték. Összesen a férfiaknál átlagosan 3%, a két nőnél 8% és 23% csökkenést talált a teljes mért időszakban. Ezzel szemben Russell és munkatársai (1995) 6 női beszélő utánkövetéses vizsgálata során kezdetben csökkenést találtak (1945 és 1981 között, amikor az adatközlők 18 és 25 év közöttiek voltak az első felvételkor). Nem találtak azonban különbséget a második, 12 éves időszak (1981 és 1993 között) eredményeiben az idő elteltével.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p3)
Egy magyar női beszélő beszédjellemzőit kétévenként összevetve (5-5 felvétel minden második évből) az átlagos alapfrekvencia csökkenését találták 10 év alatt (Krepsz–Gráczi 2018). A szórás, illetve az egyes évekből származó 5-5 felvétel összevetése azonban a „külső” tényezők, így például a beszédpartner személyének a hatására is felhívják a figyelmet. Gráczi és Krepsz (2020) mondat- és szövegolvasásban 11 éves követéses vizsgálat keretében 6 férfi beszélőnél (az első felvétel az adatközlők 21–34 éves korában készült) alapfrekvencia-csökkenést találtak. A hangterjedelem egyénfüggően alakult. Egy másik tanulmányban (Markó et al. 2021) az adatközlők számának növelésével, 12-12 fiatal/középkorú férfi és nő beszédében azt találták, hogy a nők f0-átlaga csökkent, míg a férfiak beszédében nem volt csoportszintű tendencia. A hangterjedelem nem változott, azonban a hangköz általánosan nagyobbnak mutatkozott a 10 évvel későbbi felvételeken. Az adatok – a korábbi eredményeket megerősítve – jelentős individuális különbségeket igazoltak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__50/#m1003anyt34_48_p4)
A keresztmetszeti és a longitudinális vizsgálatokat összevetve a fiatal és középkorú nőknél várható csökkenés 10 éves távlatban, de nagy egyéni változatossággal, míg a férfiak esetében inkább a beszélők közti variabilitás nagy mértéke feltételezhető.