1. Bevezetés

Kálmán László emlékének
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Régóta ismeretes, hogy a beszédprodukciót és beszédészlelést magasabb szintű nyelvi információ jelenléte vagy hiánya is befolyásolja, így a beszédhangok észlelése is nagymértékben támaszkodik a jelentésre, illetve a szemantikai környezetre (pl. Ganong 1980). Hasonlóképpen, a szegmentumok artikulációjának pontosságára hatással van a szemantikai információ (pl. Goldrick et al. 2013; Kitahara et al. 2019). Diakrón fonológiai folyamatok vizsgálata kapcsán az is jól adatolt, hogy a nyelvek a hangváltozások során kialakuló homofónia elkerülésére törekszenek (l. pl. Silverman 2012 áttekintését).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felmerül a kérdés, hogy a homofónia elkerülése aktívan jelen van-e a nyelvhasználatban. Egyre több nyelvből származó tanulmány bizonyítja, hogy a korábban neutralizálónak tartott laringális folyamatok (pl. szóvégi zöngétlenedés, regresszív zöngésségi hasonulás) fonetikai értelemben mégsem teljesen neutralizálóak. Sokszor például a mögöttesen zöngés zörejhang szisztematikusan több zöngés részt tartalmaz a zöngétlenítő hangkörnyezetben, vagy ha ez nem lehetséges, egyéb fonetikai tulajdonságok, például a megelőző magánhangzó hossza, vagy a magánhangzó és a zörejhang hosszának aránya következetesen eltérést mutat a zöngés és a zöngétlen zörejhangok esetében, így részlegesen fenntartva a laringális kontrasztot (összefoglaló áttekintést ad a témában magyar nyelven pl. Bárkányi–G. Kiss 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a lexikai tényezők közül a minimálpárhatás miképpen befolyásolja a zöngésség megvalósulását zörejhangok esetében magyar anyanyelvűek beszédprodukciójában. Ennek érdekében két produkciós-akusztikus kísérletet végeztünk el, amelyekben a szóvégi alveoláris réshangok és zárhangok zöngésségét vizsgáltuk nem minimálpárok és minimálpárok esetében különböző fonetikai környezetekben. A cikk első felében rövid bevezetést adunk a zörejhangok zöngésségi szembenállásáról és a zöngésségi hasonulásról a magyar nyelvben (2. pont), illetve a homofónia elkerülésről általában (3. pont). Tanulmányunk második fele tárgyalja a beszédprodukciós kísérletek részleteit (4. pont), azok eredményeit (5. pont), illetve az eredmények alapján a releváns következtetéseket (6. pont).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave