1. Bevezetés
Kálmán László emlékének
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p3)
Régóta ismeretes, hogy a beszédprodukciót és beszédészlelést magasabb szintű nyelvi információ jelenléte vagy hiánya is befolyásolja, így a beszédhangok észlelése is nagymértékben támaszkodik a jelentésre, illetve a szemantikai környezetre (pl. Ganong 1980). Hasonlóképpen, a szegmentumok artikulációjának pontosságára hatással van a szemantikai információ (pl. Goldrick et al. 2013; Kitahara et al. 2019). Diakrón fonológiai folyamatok vizsgálata kapcsán az is jól adatolt, hogy a nyelvek a hangváltozások során kialakuló homofónia elkerülésére törekszenek (l. pl. Silverman 2012 áttekintését).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p4)
Felmerül a kérdés, hogy a homofónia elkerülése aktívan jelen van-e a nyelvhasználatban. Egyre több nyelvből származó tanulmány bizonyítja, hogy a korábban neutralizálónak tartott laringális folyamatok (pl. szóvégi zöngétlenedés, regresszív zöngésségi hasonulás) fonetikai értelemben mégsem teljesen neutralizálóak. Sokszor például a mögöttesen zöngés zörejhang szisztematikusan több zöngés részt tartalmaz a zöngétlenítő hangkörnyezetben, vagy ha ez nem lehetséges, egyéb fonetikai tulajdonságok, például a megelőző magánhangzó hossza, vagy a magánhangzó és a zörejhang hosszának aránya következetesen eltérést mutat a zöngés és a zöngétlen zörejhangok esetében, így részlegesen fenntartva a laringális kontrasztot (összefoglaló áttekintést ad a témában magyar nyelven pl. Bárkányi–G. Kiss 2019).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__62/#m1003anyt34_60_p5)
Jelen tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a lexikai tényezők közül a minimálpárhatás miképpen befolyásolja a zöngésség megvalósulását zörejhangok esetében magyar anyanyelvűek beszédprodukciójában. Ennek érdekében két produkciós-akusztikus kísérletet végeztünk el, amelyekben a szóvégi alveoláris réshangok és zárhangok zöngésségét vizsgáltuk nem minimálpárok és minimálpárok esetében különböző fonetikai környezetekben. A cikk első felében rövid bevezetést adunk a zörejhangok zöngésségi szembenállásáról és a zöngésségi hasonulásról a magyar nyelvben (2. pont), illetve a homofónia elkerülésről általában (3. pont). Tanulmányunk második fele tárgyalja a beszédprodukciós kísérletek részleteit (4. pont), azok eredményeit (5. pont), illetve az eredmények alapján a releváns következtetéseket (6. pont).