3.1.1. Stimulusok
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p1)
A kísérlet célanyaga hét magyar megnyilatkozásból áll, melynek mindegyike egy-egy ötszótagú szó vagy kifejezés, lásd a (11)-ben szereplő példákat.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_table_28 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_table_28)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_table_28)
(11) | a. Annamáriával? b. Átköltözhettek? |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p4)
A célmondatok öt különböző kondícióban szerepelnek, melyeket az intonáció ötféle manipulálása tesz ki. A kontúrok ötfokú skálát alkotnak, lásd az 5. ábrát. A felső, 1. és 2. számú kontúrok Varga (2002a) ereszkedő-eső karakterdallamának feleltethetők meg, a 3. számú kontúr pedig a szinttartó-eső karakterdallamnak. Mindhárom dallamforma H*H-L%-ként írható le. A skála alsó két kontúrja, a 4. és 5. számú, pedig Varga (2002a) emelkedő-eső karakterdallamának feleltethető meg, és dallamuk L*H-L%-ként írható le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_fig_45 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_fig_45)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_fig_45)
5. ábra: Az öt kondíció
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p7 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p7)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p7)
Az öt dallamformában közös a negyedik és ötödik szótag alapfrekvenciája, melyek a H-L% intonációt képviselik. A H*H-L% kontúr esetén a magas kezdőpont alapfrekvenciája megegyezik a negyedik szótag magasságával. Az ilyen kontúr lehet teljesen sík (lásd a 3. számú kontúrt) de a magas kezdőpont nem zárja ki az emelkedést (lásd az 1. és 2. számú kontúrokat). Az alacsony kezdőpont alapfrekvenciája pedig a dallamforma végső alapfrekvenciájával egyezik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p8 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p8)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__82/#m1003anyt34_80_p8)
Az 5. ábrán szereplő értékek a szerző hangterjedelméhez igazodnak, ugyanis a stimulusok alapját képező célmondatokat a szerző a saját hangjával vette fel, kanonikus kérdő intonációval (L*H-L%). Ezek a felvételek képezték mindegyik manipuláció alapját, amelyek a Praat programban készültek (Boersma–Weenink 2021). Az emelkedések és esések kezdőpontja az adott szótag magánhangzójának kezdetéhez van igazítva (vagy az azt megelőző mássalhangzó kezdetéhez, ha az szonoráns). A kézileg alkotott, „mesterséges” kontúrok használata helyett használhatók természetes megnyilatkozások és automatikusan létrehozott köztes kontúrok. A mesterséges kontúrok használata mellett az szól, hogy a természetes megnyilatkozásokból képzett stimulusokat nehezebb reprodukálni.
1 Egy stimulus áll két szóból: ^Angéla néni?, ennek második szava azonban nem főhangúlyos (Varga 1994), így prozódiailag egyetlen karakterdallamról beszélünk, szemben azzal az esettel, melyben a második szó is főhangsúllyal bír (például ^Angela ^Merkel?, mely deklaratív kérdés esetén a két főhangsúlyos szótag miatt két karakterdallammal ejtendő). Az Annamáriával stimulus ejthető öt vagy hat szótaggal is, attól függően, hogy a ria egy vagy két szótagot alkot. Jelen kísérletben a ria egyetlen szótagot alkot, így ez a stimulus is öt szótagból áll.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
