4. Összegzés
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p1/#m1003anyt34_90_p1 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p1/#m1003anyt34_90_p1) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p1/#m1003anyt34_90_p1) |
Jelen tanulmány a magyar deklaratív kérdések intonációját vizsgálta percepciós kísérlettel. A kísérlet résztvevői a deklaratív kérdések két itt vizsgált olvasatát két külön intonációs kontúrral asszociálták: a megerősítést váró deklaratív kérdéseket az emelkedő-eső, L*H-L% intonációval, a meglepődést kifejező deklaratív kérdéseket pedig a Varga (2002a) által leírt ereszkedő-eső vagy szinttartó-eső H*H-L% kontúrral. Ezeket az eredményeket a kétfajta deklaratív kérdés pragmatikai jegyeivel hoztam összefüggésbe. Először is az eredmények megerősítik Gussenhoven–Chen (2000) és Gussenhoven (2004) azon állítását, hogy az emelkedő kontúrnak szerepe van a megnyilatkozás kérdésszerű értékelésében, jelen esetben a bizonytalanság jelölésében. Másrészt azt feltételezem, hogy az intonációt alkotó tónusok a beszélő propozicionális attitűdjét tükrözik p, a deklaratív kérdés által kifejezett pozitív alternatíva iránt. A hangsúlyos szótagra eső alacsony, illetve magas tónus (L*, illetve H*) jelzi azt, hogy a beszélő létrejött meggyőződése teljes meggyőződés-e; a közbülső magas tónus (H-), mely mind az elfogulatlan, mind a deklaratív kérdéseket jellemzi, pedig azt jelzi, hogy a beszélő kiinduló meggyőződése a propozíciót illetően nem teljes meggyőződés volt.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p2/#m1003anyt34_90_p2 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p2/#m1003anyt34_90_p2) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_90_p2/#m1003anyt34_90_p2) |
A kísérlet stimulusait egyetlen karakterdallamot alkotó, ötszótagú megnyilatkozások tették ki, pedig a hosszabb deklaratív kérdésekben több karakterdallam is megvalósul. Bár a deklaratív kérdések jelentésbeli és formai elemeinek összekapcsolása a karakterdallamok szintjén helytálló lehet, teljes képet csak akkor kaphatunk, ha hosszabb, több karakterdallamból álló megnyilatkozásokat vizsgálunk. A jelen tanulmány hozzájárulása nem más, mint egy ebbe az irányba tett első lépés.