5.3. /b/ előtt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A /b/ előtti, potenciálisan zöngésítő környezetben a mögöttesen zöngétlen /s/ átlagosan kevesebb zöngearánnyal rendelkezett, mint a zöngés párja mindkét lexikai csoportban. Az 1. ábrán jól látható, hogy milyen széles skálán mozogtak az értékek a nem minimálpárok (szesz–mez) esetében (9,98% és 100,00% között találunk értékeket, átlag: 65,39±38,06%). Az /s/ még kevésbé volt zöngés /b/ előtt a minimálpár-csoportban (mész–méz), itt a minta alsó negyedében teljesen zöngétlen értékeket is találunk (átlag: 39,43±26,28%). A mögöttesen zöngés /z/ ebben a környezetben a vártnak megfelelően nagyarányú zöngét tartalmazott (nem minimálpárok: 93,22±18,65%, minimálpárok: 94,71±14,33%). Ezek alapján nem meglepő, hogy az /s/ és a /z/ zöngearány-különbsége szignifikánsnak bizonyult mindkét csoportban (l. 4. táblázat). A hatás mértéke a minimálpár-csoportban volt a nagyobb az R-négyzetek alapján. Ebben a csoportban a fix hatás (a mássalhangzó, annak mögöttes zöngéje) jelentős mértékben hozzájárul a talált különbséghez, és a beszélőnkénti konstans és random meredekség a mássalhangzóra ezt tovább erősítik. Megjegyezzük, hogy túlillesztés miatt a végső használt modell a nem minimálpár-csoport esetében csak a random konstanst tartalmazta a beszélőkre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha összehasonlítjuk a nem minimálpár-csoportba tartozó /s/-t (szesz) a minimálpáros /s/-szel (mész) (l. a 2. ábrát), láthatjuk, hogy az utóbbit az adatközlőink átlagosan alacsonyabb zöngearánnyal ejtették /b/ előtt, azaz a lexikai státusz csökkenti a zöngearányt (nem minimálpárok: 65,39±38,06%, minimálpárok: 39,43±26,28%). A kevert modell alapján a különbség közel volt a szignifikánshoz (p = 0,0575). Megjegyezzük, hogy ha Satterthwaite-közelítés helyett Wald-közelítést használtunk a szabadságfokok értékének kiszámításához (a parameters R-csomag parameters függvényét használva, l. Makowski et al. 2021), a p-értéke 0.045 volt. Az R-négyzet értékek alapján elmondhatjuk, hogy a fix hatás (lexikai státusz) mellett további tényezők is hatnak az /s/ zöngearányának szórására, de ez is hozzájárul annak értékéhez, emellett pedig a beszélőnkénti random konstans nagyban hozzájárul a modell hatékonyságához. Összességében tehát az /s/ zöngearánya nemcsak a csoportokon belül mutatott szignifikáns különbséget /b/ előtt (a /z/-hez képest jóval kevesebb zöngét tartalmazott), hanem a csoportok között is jelentős volt (a minimálpáros /s/ kevesebb zöngével rendelkezett). Azaz a minimálpárhatás duplán is jól észlelhető /b/ előtt a réshangok esetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat: Kevert modellek összefoglalása, függő változó: zöngearány, környezet: /b/ előtt („nem mp” = nem minimálpárt alkotó szó; „mp” = minimálpárt alkotó szó)
Kontraszt
Együttható
b
SE
t
df
p
R2m
R2c
/s/–/z/, nem mp
(Intercept)
65,39
7,23
9,04
11,63
<.0001
0,19
0,31
sound-z
27,83
7,79
3,57
42,00
0,0009
/t/–/d/, nem mp
(Intercept)
98,38
1,40
70,16
48,00
<.0001
0
0
sound-d
0,40
1,98
0,20
48,00
0,839
/s/–/z/, mp
(Intercept)
39,43
7,13
5,53
10,00
0,0003
0,64
0,83
sound-z
55,28
7,13
7,75
10,00
<.0001
/t/–/d/, mp
(Intercept)
63,96
8,44
7,58
10,00
<.0001
0,31
0,74
sound-d
31,65
7,69
4,12
10,00
0,0021
nem mp–mp, /s/
(Intercept)
65,39
10,03
6,52
16,00
<.0001
0,15
0,59
minpair-mp
−25,96
12,68
−2,05
16,00
0,0575
nem mp–mp, /t/
(Intercept)
98,38
8,66
11,36
16,00
<.0001
0,3
0,72
minpair-mp
−34,42
10,96
−3,14
16,00
0,0063
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes eredményt kaptunk a /b/ előtti két zárhangot illetően. Míg a nem minimálpár-csoportban (net–led) mindkét hang megvalósulása szinte kivétel nélkül 100%-ban zöngés volt, addig a minimálpár-csoportban (vét–véd) a /t/-t sokkal kevésbé ejtették zöngével a kísérleti alanyok, ahogy a dobozdiagram az 1. ábrán jól mutatja. A mintában az értékek ebben a csoportban 8,93% és 100% között mozogtak, 63,96±32,05%-os átlaggal. Az illesztett modellek megerősítették mindezt (4. táblázat). Míg a /t/ és /d/ közti különbség nem volt szignifikáns a nem minimálpár-csoportban, addig a minimálpárok esetében a zöngearány szignifikánsan különbözött. A marginális R-négyzet értékek alapján elmondhatjuk, hogy a fix hatás (a mássalhangzó) jól magyarázza az adatokat, és a random hatások (beszélőnkénti random meredekség a mássalhangzóra) ezt jelentősen tovább erősítik. A végső használt modell a nem minimálpár-csoport esetében csak a random konstanst tartalmazta a beszélőkre; ebben a csoportban lényegében alig volt variabilitás az adatpontok között (azaz szinte mindenki teljesen zöngésen ejtette mind a /t/-t, mind a /d/-t).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A /b/ előtti /t/ átlagos zöngearány értékei a két lexikai csoportban egyértelmű különbséget mutattak (l. 2. ábra): a minimálpáros /t/ (vét) jóval kevesebb zöngét tartalmazott, mint a nem minimálpáros /t/ (net) (nem minimálpárok: 98,38±7,94%, minimálpárok: 63,96±32,05%). Ez a különbség a modell alapján szignifikáns volt. A hatás mértéke is nagy az R-négyzetek alapján, mind a fix, mind a random hatásokat illetően. Megjegyezzük, hogy a kevert modellekből, amelyekben a lexikai státusz volt a fix hatás (mind az /s/, mind a /t/ esetében), a beszélőnkénti random meredekséget a mássalhangzóra kivettük túlillesztési problémák miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében elmondhatjuk, hogy /b/ előtt a zárhangok esetében a minimálpárhatás jelentős a zöngearány esetében (kvázi megtartja a mögöttes zöngekülönbséget), míg a réshangoknál a nem minimálpároknál tapasztalható zöngearány-különbséget tovább erősíti.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave