5.3. /b/ előtt
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p1)
A /b/ előtti, potenciálisan zöngésítő környezetben a mögöttesen zöngétlen /s/ átlagosan kevesebb zöngearánnyal rendelkezett, mint a zöngés párja mindkét lexikai csoportban. Az 1. ábrán jól látható, hogy milyen széles skálán mozogtak az értékek a nem minimálpárok (szesz–mez) esetében (9,98% és 100,00% között találunk értékeket, átlag: 65,39±38,06%). Az /s/ még kevésbé volt zöngés /b/ előtt a minimálpár-csoportban (mész–méz), itt a minta alsó negyedében teljesen zöngétlen értékeket is találunk (átlag: 39,43±26,28%). A mögöttesen zöngés /z/ ebben a környezetben a vártnak megfelelően nagyarányú zöngét tartalmazott (nem minimálpárok: 93,22±18,65%, minimálpárok: 94,71±14,33%). Ezek alapján nem meglepő, hogy az /s/ és a /z/ zöngearány-különbsége szignifikánsnak bizonyult mindkét csoportban (l. 4. táblázat). A hatás mértéke a minimálpár-csoportban volt a nagyobb az R-négyzetek alapján. Ebben a csoportban a fix hatás (a mássalhangzó, annak mögöttes zöngéje) jelentős mértékben hozzájárul a talált különbséghez, és a beszélőnkénti konstans és random meredekség a mássalhangzóra ezt tovább erősítik. Megjegyezzük, hogy túlillesztés miatt a végső használt modell a nem minimálpár-csoport esetében csak a random konstanst tartalmazta a beszélőkre.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p2)
Ha összehasonlítjuk a nem minimálpár-csoportba tartozó /s/-t (szesz) a minimálpáros /s/-szel (mész) (l. a 2. ábrát), láthatjuk, hogy az utóbbit az adatközlőink átlagosan alacsonyabb zöngearánnyal ejtették /b/ előtt, azaz a lexikai státusz csökkenti a zöngearányt (nem minimálpárok: 65,39±38,06%, minimálpárok: 39,43±26,28%). A kevert modell alapján a különbség közel volt a szignifikánshoz (p = 0,0575). Megjegyezzük, hogy ha Satterthwaite-közelítés helyett Wald-közelítést használtunk a szabadságfokok értékének kiszámításához (a parameters R-csomag parameters függvényét használva, l. Makowski et al. 2021), a p-értéke 0.045 volt. Az R-négyzet értékek alapján elmondhatjuk, hogy a fix hatás (lexikai státusz) mellett további tényezők is hatnak az /s/ zöngearányának szórására, de ez is hozzájárul annak értékéhez, emellett pedig a beszélőnkénti random konstans nagyban hozzájárul a modell hatékonyságához. Összességében tehát az /s/ zöngearánya nemcsak a csoportokon belül mutatott szignifikáns különbséget /b/ előtt (a /z/-hez képest jóval kevesebb zöngét tartalmazott), hanem a csoportok között is jelentős volt (a minimálpáros /s/ kevesebb zöngével rendelkezett). Azaz a minimálpárhatás duplán is jól észlelhető /b/ előtt a réshangok esetében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_table_14 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_table_14)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_table_14)
4. táblázat: Kevert modellek összefoglalása, függő változó: zöngearány, környezet: /b/ előtt („nem mp” = nem minimálpárt alkotó szó; „mp” = minimálpárt alkotó szó)
Kontraszt |
Együttható |
b |
SE |
t |
df |
p |
R2m |
R2c |
/s/–/z/, nem mp | (Intercept) | 65,39 | 7,23 |
9,04 |
11,63 |
<.0001 |
0,19 |
0,31 |
sound-z |
27,83 |
7,79 |
3,57 |
42,00 |
0,0009 |
|||
/t/–/d/, nem mp | (Intercept) | 98,38 | 1,40 |
70,16 |
48,00 |
<.0001 |
0 |
0 |
sound-d |
0,40 |
1,98 |
0,20 |
48,00 |
0,839 |
|||
/s/–/z/, mp | (Intercept) | 39,43 | 7,13 |
5,53 |
10,00 |
0,0003 |
0,64 |
0,83 |
sound-z |
55,28 |
7,13 |
7,75 |
10,00 |
<.0001 |
|||
/t/–/d/, mp | (Intercept) | 63,96 | 8,44 |
7,58 |
10,00 |
<.0001 |
0,31 |
0,74 |
sound-d |
31,65 |
7,69 |
4,12 |
10,00 |
0,0021 |
|||
nem mp–mp, /s/ | (Intercept) | 65,39 | 10,03 |
6,52 |
16,00 |
<.0001 |
0,15 |
0,59 |
minpair-mp |
−25,96 |
12,68 |
−2,05 |
16,00 |
0,0575 |
|||
nem mp–mp, /t/ | (Intercept) | 98,38 | 8,66 |
11,36 |
16,00 |
<.0001 |
0,3 |
0,72 |
minpair-mp |
−34,42 |
10,96 |
−3,14 |
16,00 |
0,0063 |
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p5)
Érdekes eredményt kaptunk a /b/ előtti két zárhangot illetően. Míg a nem minimálpár-csoportban (net–led) mindkét hang megvalósulása szinte kivétel nélkül 100%-ban zöngés volt, addig a minimálpár-csoportban (vét–véd) a /t/-t sokkal kevésbé ejtették zöngével a kísérleti alanyok, ahogy a dobozdiagram az 1. ábrán jól mutatja. A mintában az értékek ebben a csoportban 8,93% és 100% között mozogtak, 63,96±32,05%-os átlaggal. Az illesztett modellek megerősítették mindezt (4. táblázat). Míg a /t/ és /d/ közti különbség nem volt szignifikáns a nem minimálpár-csoportban, addig a minimálpárok esetében a zöngearány szignifikánsan különbözött. A marginális R-négyzet értékek alapján elmondhatjuk, hogy a fix hatás (a mássalhangzó) jól magyarázza az adatokat, és a random hatások (beszélőnkénti random meredekség a mássalhangzóra) ezt jelentősen tovább erősítik. A végső használt modell a nem minimálpár-csoport esetében csak a random konstanst tartalmazta a beszélőkre; ebben a csoportban lényegében alig volt variabilitás az adatpontok között (azaz szinte mindenki teljesen zöngésen ejtette mind a /t/-t, mind a /d/-t).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p6)
A /b/ előtti /t/ átlagos zöngearány értékei a két lexikai csoportban egyértelmű különbséget mutattak (l. 2. ábra): a minimálpáros /t/ (vét) jóval kevesebb zöngét tartalmazott, mint a nem minimálpáros /t/ (net) (nem minimálpárok: 98,38±7,94%, minimálpárok: 63,96±32,05%). Ez a különbség a modell alapján szignifikáns volt. A hatás mértéke is nagy az R-négyzetek alapján, mind a fix, mind a random hatásokat illetően. Megjegyezzük, hogy a kevert modellekből, amelyekben a lexikai státusz volt a fix hatás (mind az /s/, mind a /t/ esetében), a beszélőnkénti random meredekséget a mássalhangzóra kivettük túlillesztési problémák miatt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p7 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p7)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__69/#m1003anyt34_67_p7)
Összességében elmondhatjuk, hogy /b/ előtt a zárhangok esetében a minimálpárhatás jelentős a zöngearány esetében (kvázi megtartja a mögöttes zöngekülönbséget), míg a réshangoknál a nem minimálpároknál tapasztalható zöngearány-különbséget tovább erősíti.