3.1. Pontértékek számítása és elemzése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p1)
Az érzelemerősség (arousal, AR) és az érzelmi töltet (valence, VAL) kétdimenziós ábrázolását elsősorban a felnőttek közötti beszédben megjelenő érzelmi kategóriákban fellelhető töltet és erősség disszociációjára használták (Giannakopoulos et al. 2009; Yang–Hirschberg 2018), a dajkanyelviben még nem, különösképpen nem az egyes beszélők regiszterei közötti különbség megítélésére, valamint a beszélőn belüli esetleges változások követésére.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p2)
Az érzelemerősségre és az érzelmi töltetre adott pontszámok egy kilencfokú Likert-skálán helyezkednek el. Az észleleti skálán adott pontszámokat gyakran ordinális adatoknak szokták tekinteni, két okból: egyrészt nem fizikai értelemben mért adatok, mint pl. a tartam, másrészt nem biztos, hogy a szomszédos, diszkrét, többnyire egész számmal kódolt pontszámok közötti távolságok minden esetben egyenlőek. Amennyiben elfogadjuk, hogy ezek a skálák ordinálisak, sem átlagot, sem szórást nem lehet számolni a pontszámokra.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__113/#m1003anyt34_111_p3)
Egy másik felfogás szerint a Likert-skálát az értékek nem folytonossága esetén is lehet metrikus skálának tekinteni, ha ekvidisztánsak, azaz a szomszédos pontszámok vagy sorrendezhető kategóriák között egyenlő a távolság, és az eloszlás unimodális, vagyis a sűrűségfüggvénynek egy maximuma van. Sullivan és Artino (2013) azt javasolja, hogy a parametrikus statisztikai próbák előfeltételeinek teljesülése esetén ezeket részesítsük előnyben a nemparametrikus, azaz ordinális skálákra szabott modellekkel szemben, mert sok esetben robusztusabbak náluk. Amennyiben elfogadjuk a Likert-skála metrikus voltát, a nyers pontszámok használata mellett az elemzés épülhet a címkézők mondatonként átlagolt pontszámára is. A párhuzamos elemzési módszereket a következő két alpontban járjuk körül részletesebben.