3.2. A magánhangzók kontextusok közötti szóródása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p1)
A 5. és 6. ábra a magánhangzóknak a koartikuláló és neutrális kontextusokban együttesen, azaz a két kontextus közös átlaga körül tapasztalt relatív szórását mutatja rendre az akusztikumban és az artikulációban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p2)
A magánhangzóknak az akusztikumban talált kontextusok közötti szóródására nem volt statisztikailag kimutatható hatással egyik vizsgált tényező sem: sem a magánhangzó minősége, sem pedig a koartikuláció iránya (5. ábra). Ez azt jelenti, hogy a magánhangzók egymáshoz hasonlóan viselkedtek mindkét kondícióban, azaz lényegében a változatosságban talált összes eltérés elhanyagolható. A tendencia szintjén látható különbségek a következők. Az /u/ (szóródás = 15,40%) az /i/-nél (szóródás = 7,56%) valamivel nagyobb változatossággal, vagy másként nagyobb produkciós tartományban valósult meg, és átlagosan mindkét magánhangzó valamivel nagyobb szóródással jelent meg a hátrafelé, regresszíven ható koartikuláció hatására (szóródásregresszív koartikuláció = 14,13%, szóródásprogresszív koartikuláció = 8,83%).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p3)
Bár a csoportok közötti eltérések a statisztika szerint nem tekinthetők valódi különbségeknek, az adatok eltérései a következőképpen értendők. Egyfelől az /u/-ban valamivel nagyobb akusztikai térben mozgott a beszédhangok megvalósulása, míg az /i/-re kapottak nagyobb produkciós megszorítást (ehhez vö. pl. Cho 2004), egységesebb megvalósulásokat mutattak. Másfelől a hátrafelé ható, azaz regresszív koartikuláció valamivel jobban szétszórta (illetve engedte szétszóródni) a távolságadatok alapján kevésbé centralizált magánhangzó-realizációkat, mint az előrefelé, progresszíven ható, ami viszont szorosabb korlátok közé szorítva a produkciót egységesebb magánhangzó-realizációkat eredményezett.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_8 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_8)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_8)
5. ábra: A magánhangzók kontextusok közötti akusztikai szóródása az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p6)
A kontextusok közötti artikulációs szóródásban kizárólag a magánhangzó-minőség főhatása volt szignifikáns (F (1, 8) = 45,76, p < 0,001), ugyanis az /u/ jelentősen nagyobb artikulációs szóródást mutatott a koartikuláló és neutrális kontextusok között (33,22%), mint az /i/ (9,16%), függetlenül a koartikuláció irányától (6. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_9 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_9)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_fig_9)
6. ábra: A magánhangzók neutrális és koartikuláló kontextusok közötti artikulációs szóródása az előrefelé ható (progresszív) és hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p9 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p9)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__16/#m1003anyt34_14_p9)
A kontextusok közötti szóródásban a koartikuláció iránya még tendencia szintjén sem látszik eltéréseket okozni, más szóval a koartikuláció ugyanakkora hatással volt a kétféle kondícióban megvalósult magánhangzókra (de az /i/-k és /u/-k egymástól eltértek), bármelyik irányból érkezett is a transzkonszonantális magánhangzó által kifejtett koartikulációs hatás.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
