1.1. A gemináták ábrázolása és típusai
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p1)
A klasszikus generatív fonológia jegymátrixos ábrázolása szerint a szingletonok és a gemináták a [hosszú] megkülönböztető jegyben térnek el, míg az autoszegmentális (vagy a CV-) fonológia geometrikus ábrázolásában a gemináták abban különböznek a szingletonoktól, hogy az időzítési tengelyen nem egy (× vagy C), hanem két időzítési ponthoz (×× vagy CC) kötődnek (Chomsky–Halle 1968; Hayes 1986; McCarthy 1986). Míg az előbbi elméletben a [hosszú] jegy beiktatásával a hosszú mássalhangzók a rövid megfelelőjükkel egyenrangú, a mássalhangzórendszer önálló tagjainak tekinthetők (ezzel megkettőzik az állományt), addig a második elméleti keretben a gemináták két azonos rövid szegmentum kapcsolataként értelmezhetők, amelyeket az ikeredés univerzális elve olvaszt eggyé (McCarthy 1986, 208). Mindkét ábrázolás a hosszúságra, az ejtés időtartamára alapozza a rövid és a hosszú mássalhangzók közötti különbséget, a többi jegyben, illetve akusztikai jellemzőben pedig a szingletonok és gemináta megfelelőjük feltételezhetően megegyezik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p2)
A geminátákon belül többféle típust különböztethetünk meg. A korábbi fonológiai szakirodalom (pl. Hayes 1986; McCarthy 1986) alapvetően két fő típust említ, amelyek a fonológiai struktúra és viselkedés szerint eltérnek: mono-/tautomorfemikus, vagyis egy morfémán belül megjelenő, valamint heteromorfemikus, vagyis morfémák határán létrejövő geminátát. A különböző tanulmányokban az előbbit hívják még mögöttes, lexikális vagy valódi geminátának, az utóbbit pedig levezetett vagy álgeminátának (false, fake geminate) is (Miller 1987). Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az utóbbi kategória két különböző típust fed le aszerint, hogy a gemináta milyen fonológiai folyamat során keletkezett, illetve milyen szerkezettel ábrázolható (1. ábra). A gemináták három fő típusra osztása ma már általános a szakirodalomban (Issa 2015; Oh–Redford 2012; Ridouane 2010). A három fő geminátatípusnak tekinthető a lexikális (mögöttes) gemináta (pl. magyar csattan), az asszimilációs (teljes hasonulással létrejövő) gemináta (pl. magyar adtam) és a konkatenációs (azonos szegmensek összefűzése révén létrejövő) gemináta (pl. magyar tudattalan) (jóllehet nem minden nyelvben található meg mindhárom típus).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_fig_19 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_fig_19)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_fig_19)
1. ábra: A szingletonok és a különböző geminátatípusok autoszegmentális fonológiai ábrázolása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p5)
A teljes hasonulást az ábrázolásban az asszociációs vonalak törlésével (lekapcsolódás), illetve beillesztésével (terjedés) jelölhetjük. Az asszimilációs gemináták így elágazó szerkezetűként ábrázolhatók, hasonlóan a lexikális geminátákhoz (monoszegmentális), míg a konkatenációs gemináták az analitikus morfémahatár két oldalán álló, azonos rövid mássalhangzók egymásutánjaként jeleníthetők meg (biszegmentális). A levezetett gemináták két típusa közötti különbség tehát abban mutatkozik meg, hogy az időzítési tengely két csomópontjához egy vagy két szegmentum kapcsolódik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__32/#m1003anyt34_30_p6)
Az autoszegmentális ábrázolásban az időbeli különbség csupán a szingletonok és a gemináták mint két kategória között jelölt. A három geminátatípus viszont az időtengelyen azonosnak mutatkozik, ami azt implikálná, hogy a felszíni szerkezetük nem különbözik egymástól az időzítésben, vagyis akusztikailag megkülönböztethetetlenek. A fonológiai reprezentáció szintjén azonban a három geminátatípus páronként is különbözik egymástól, ami nyomot hagyhat a fonetikai realizációban, e szerint tehát elvileg lehetséges lenne, hogy a három geminátatípusnak eltérő legyen az akusztikai megvalósulása.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
