Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Bevezetés

Gemináták, más néven hosszú mássalhangzók,1 a világ számos nyelvében megtalálhatók. Bizonyos nyelvekben fonológiai kontrasztban állnak a rövid mássalhangzókkal, vagyis szingletonokkal (pl. arab, finn, japán, magyar), másokban fonetikai megvalósulásukkal ugyan találkozhatunk, de nem fonemikus értékűek (vagyis morfémahatáron két azonos mássalhangzó találkozásakor létrejöhetnek, de morfémán belül nem alkotnak oppozíciót, pl. angol, német). Már ebből is megfigyelhetjük, hogy a geminátáknak tehát különböző típusaik lehetnek. A legtöbb vizsgálat azonban vagy nem tért ki az elemzett gemináták fonológiai státuszára (így esetlegesen több különböző geminátatípust együttesen kezelt), vagy pedig csak a morfémán belüli, ún. lexikális geminátákra fókuszált, holott olykor egy nyelven belül több típus is előfordulhat. Ilyen nyelvek például a bengáli (Lahiri–Hankamer 1988), az olasz (Payne 2005), a berber (Ridouane 2010) vagy a magyar, amelyekben a gemináták három típusát különböztethetjük meg fonológiai struktúrájuk szerint. Magyar nyelven mindeddig nem született olyan rendszerezett, fonetikai adatokkal alátámasztott vizsgálat, amely a felszínen megjelenő hosszú mássalhangzók különféle (abszolút és relatív) időparamétereit a mögöttes szerkezet tekintetében elemezte.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave