Az AR-pontszámok −2,44 és +1,81 közé estek z-normalizálás után, vagyis a longitudinális adatokhoz képest valamivel kisebb tartományt öleltek fel. A regiszter hatása az összehasonlításban szignifikánsnak bizonyult (t = 4,48, p < 0,001), az anyai paritás hatása azonban nem (t = −0,07, p = 0,30). A két fix hatás interakciója a szignifikanciaküszöb alatt maradt, de tendenciaszerű marginális összefüggést mutatott (t = −1,75, p = 0,08). Míg az elsőszülő édesanyák dajkanyelvének érzelmi megítélése ebben az időpontban alig különbözött a felnőtthöz intézett beszédtől, a többedszülő édesanyáknál lényegesen nagyobb volt a különbség. A 4. ábrán látszik, hogy az AR-pontszámok eloszlása a primipara édesanyáknál lényegében azonos a két regiszterben, a multipara anyukáknál viszont FB regiszterben nagyobb arányúak az alacsonyabb pontszámok, mint DNY-ben. A pontátlagok így alakultak: primipara FB: −0,16, DNY: −0,02, multipara FB: −0,12, DNY: 0,27. Az érzelemerősségre adott medián pontszám mindkét csoport mindkét regiszterében egységesen 1 volt.

 

 

A modellek bizonytalansága jól megmutatkozik az érzelemerősségi pontszámok elemzésekor a regiszter és paritás interakcióját tekintve. A modellválasztástól függően az interakció p-értéke vagy valamivel az α = 0,05 küszöbérték fölé esik, mint a fent bemutatott számításnál, vagy jóval kisebb értéket ad. Ha nem a mondatonként átlagolt pontszámokat, hanem a nyers ponszámokat vesszük figyelembe, akkor a modell erősen szignifikáns interakciót eredményez (p = 0,003). A modell hatásnagysága valamivel, bár nem sokkal kisebb a centrált értékekre felállítottnál, a marginális r2 értéke 0,027.