5. Az anyai paritás hatása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p1)
Az eddig bemutatott adatok alapján nem lehet megállapítani, hogy a 0 hónapos kori dajkanyelv eltéréseit külső környezeti hatások, a szülés közvetlen hatásai, vagy a beszédalkalmazkodás e speciális esete okozza-e. Ezért a tanulmány második részében az eddigi vizsgálatokat egy újabb csoport bevonásával egészítettük ki, akiknek már volt lehetőségük tapasztalatot szerezni a saját kisgyermekükkel való kommunikáció terén.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p2)
A második kísérletben részt vevő 23 újabb édesanya a felvétel időpontjában második vagy harmadik gyermekét hozta világra, a fenti csoporthoz hasonlóan a Honvéd Kórház Szülészet-nőgyógyászati Osztályán (Mády et al. 2021). A felvételi körülmények tehát azonosak voltak a longitudinális csoport első felvételével. Ezt a csoportot a longitudinális vizsgálatban szereplő édesanyák 0 hónapos felvételeivel hasonlítottuk össze, kiegészítve további hat beszélővel, hogy a beszélőszámok kiegyensúlyozottak legyenek. 23 többedszülő (multipara, MP) édesanya és 22 elsőszülő (primipara, PP) édesanya vett részt a vizsgálatban. A primipara édesanyák életkora 24 és 38 év közé esett (átlag: 30 év, szórás: 4,3 év), közülük hatan középfokú, 16-an felsőfokú végzettségűek voltak. A multipara édesanyák közül csak 13 résztvevőről állnak rendelkezésre demográfiai adatok. Az ő életkoruk 28 és 40 év közé esett (átlag: 34 év, szórás: 4,8 év), hármuk középfokú, a többiek felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. Hárman harmadik, a többiek második gyermeküket hozták világra a felvétel időpontját megelőzően. Négy magyar anyanyelvű, huszonéves gyermektelen egyetemista női címkéző pontozta a mondatokat. A címkézők egy személy kivételével eltértek a longitudinális kísérlet résztvevőitől. A két meghallgatás között két év telt el, így a korábbi hangminták befolyása a mindkét kísérletben részt vevő címkéző esetében is kizárható volt. A pontozás a korábbi kísérletben használt −4 és +4 pont között terjedő skálán történt. A címkézők a mondatokat négy blokkban, randomizált sorrendben hallgatták meg, FB és DNY regiszterben vegyesen. Két címkéző ABCD, másik kettő DCBA sorrendben hallgatta meg a blokkokat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p3)
A képeskönyv alapján a kísérletvezetőnek és a saját babának elmondott mese, valamint a hozzá tartozó instrukció ugyanaz volt, mint a fent ismertetett longitudinális felvételeknél. Az érzelemmegítélési kísérletbe a fenti öt mondaton kívül (három felkiáltás és két kérésként, ill. meghívásként értelmezhető eldöntendő kérdés) egy további mondat is bekerült, hogy elvben lehetőséget adjunk az érzelemerősség és az érzelmi töltet variabilitásának növelésére. A mondat a mese végén hangzik el, az elbújt manó megtalálásakor: Azt hittük, sosem leszel meg. A mondat kifejezhet pozitív érzést (öröm), vagy negatívat (neheztelés), ezáltal elvileg lehetőséget ad a VAL-értékek nagyobb szóródására.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__121/#m1003anyt34_119_p4)
A statisztikai elemzés a fenti sémát követi. Lineáris kevert modelleket állítottunk, ahol a paritás és a regiszter, valamint ezek interakciója fix hatások voltak, a beszélő és a mondat pedig random hatások. A beszélőkre a regiszter mentén számoltunk meredekséget. A longitudinális elemzéshez hasonlóan itt is a z-transzformált pontszámokat használtuk, vagyis a négy címkéző egyazon megnyilatkozásra adott pontszámaiból átlagolt és normalizált értéket.