Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Jelenleg elérhető annotációk

A jelenlegi, egységes lejegyzéseket előállító munka megkezdése előtt 114 TextGrid, 179 trs és 163 doc formátumú lejegyzés készült. Ebből 16 felvételhez áll rendelkezésre TextGrid és trs; 29-hez TextGrid és doc; 48-hoz doc és trs, és 28 fájlhoz mindháromféle lejegyzés. Összesen 217 felvételhez áll rendelkezésre legalább egyféle szöveges változat. A lejegyzések alapegysége a doc esetében a beszédforduló, tehát a beszélőváltások, illetve az egyszerre beszélések határai, míg a másik két esetben a beszédszakasz, azaz a szünettől szünetig terjedő beszéd. A beszédszakasz-szünet elhatárolását a TextGrid és a trs formátumú lejegyzésben részben eltérően kell értelmezni. Míg a TextGridben bármilyen rövid szünet szünetnek számít (zöngétlen zárral kezdődő beszédhang esetében 30 ms-ot kellett a szakaszhoz tartozóként jelölni), addig a trs formátumú lejegyzésekben a szünetnek meghatározott minimális hossza volt. Mindhárom lejegyzés alapértelmezésben követi a helyesírást a szóírás tekintetében, pl. zöldség, nem zölcség. A megakadásjelenségeket, tulajdonneveket és az abból képzett alakokat viszont eltérő módon kezelték.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave