3.1. A beszédtempó és az artikulációs tempó
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p1)
A tempóértékekre vonatkozó adatok az 1. és a 2. ábrán olvashatók. Mind az artikulációs tempó, mind a beszédtempó szignifikánsan gyorsabb volt a kontrollcsoportban (az átlagos artikulációs tempó: 5,6 szótag/s, a beszédtempó 4,0 szótag/s volt), mint az SM-csoportban (az átlagos artikulációs tempó: 5,0 szótag/s, a beszédtempó 3,3 szótag/s volt; az artikulációs tempó esetében t(2, 38) = −2,4; p = 0,017; a beszédtempó esetében t(2, 38) = −3,304; p = 0,002). A leggyorsabb és a leglassabb artikulációs tempójú beszélő is az SM-csoportból került ki. A 20-ból 11 SM-beszélő artikulációs tempója lassabb volt, mint 5 szótag/sec (az átlagos artikulációs tempó az SM-csoportban), míg a kontrollcsoportban ez mindössze 2 beszélőre volt igaz (az ő tempóértékeik 4,1 és 4,5 szótag/s voltak). A leglassabb beszédtempót egy SM-beszélő, a leggyorsabbat egy kontrollbeszélő produkálta. Az SM-csoportban 20-ból 12 fő beszédtempója lassabb volt, mint a csoportátlag, ez a kontrollcsoportban 3 beszélőre volt jellemző (az ő tempóértékeik 2,9; 2,9 és 3,0 szótag/s voltak).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__145/#m1003anyt34_143_p2)
Az egyes beszédszakaszokra számított artikulációstempó-értékek szórását kiszámítottam egyénenként, és ezeket a szórásértékeket is összehasonlítottam a két csoportban. A Mann–Whitney-próba nem mutatott szignifikáns különbséget a két csoport között (U = 142,000; Z = −1,569; p = 0,117).
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
