A fenti elemzésből több érdekes tendencia rajzolódik ki. Az egyik, hogy az érzelemerősség megítélésében nagyobb különbség mutatkozik a FB és a DNY regiszter között, mint a töltetben. Ez nem teljesen meglepő, hiszen az érzelemészleléshez használt megnyilatkozások kontextusba ágyazottsága az érzelmi töltetet illetően kisebb mozgásteret hagy a beszélőknek, mint az érzelem erőssége szempontjából. Az elbújt manót megtaláló, „leleplező” felkiáltás kifejezhet örömöt vagy diadalmaskodást, az édesanya értelmezésétől függően, a kérdés pedig a másik manó felé megfogalmazott meghívás. Ez a töltet mindkét regiszterben jelen van, és a dajkanyelvben erre rá lehet erősíteni, de a várt pontszámot a felnőtthöz szóló beszédben is a pozitív irányba billenti. A könnyebb értelmezés kedvéért megadjuk a normalizálás előtti nyers VAL-pontszámok átlagát: FB: 0,16, DNY: 0,53. A címkézők által látott skálán a 0 pont felelt meg a semleges érzelmi töltetnek. Ehhez képest az átlag viszonylag alacsonynak tűnhet. Ahogy a 2. részben említettük, a kísérlet kétféle mondatot tartalmazott: felkiáltásokat, amelyek járhattak pozitív vagy negatív értelmezéssel, és kérésnek szánt kérdéseket. A kétféle mondat pragmatikai töltetéről részletesebb elemzést tartalmaz Mády et al. (2022). Ebből kiderül, hogy a kérések lényegesen magasabb VAL-pontszámokat kaptak mindkét regiszterben, mint a felkiáltások, ehhez képest a regiszterek közötti különbség beszédaktusonként kisebb volt. Ez is magyarázhatja a viszonylag kis különbséget a két regiszter között.