Észlelt érzelemkifejezés a dajkanyelvben
Longitudinális változások és az anyai paritás hatása1Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p2)
Mády Katalin – Kohári Anna – Szalontai Ádám – Uwe D. Reichel
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p3)
Nyelvtudományi Kutatóközpont
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p4)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__105/#m1003anyt34_103_p6)
Kivonat: A dajkanyelv egyik fontos jellemzője az erős pozitív érzelmek kifejezése a baba iránt, amit számos akusztikai mérésen és érzelemkategória-azonosításon alapuló vizsgálat megerősített. Ebben a tanulmányban két dimenzió mentén vizsgáljuk az anyai beszédben fellelhető érzelmek percepcióját: az érzelemerősségre (arousal) és az érzelmi töltetre (valence) adott pontszámok alapján a baba 0, 4, 8 és 18 hónapos korában. Az észlelt érzelmek minden korban erősebbek és pozitívabbak voltak, mint a felnőtthöz intézett beszédben, és 4 és 18 hónapos kor között nem mutattak lényeges változást. A 0 hónapos kori dajkanyelvet alacsonyabb pontszámok jellemezték, aminek egyik lehetséges oka a hiányzó beszélőalkalmazkodás az újszülöttek édesanyjának beszédében. Összehasonlításként többedik gyermeküknek életet adó édesanyák beszédének érzelmi töltetét és erősségét is vizsgáltuk a baba 0 hónapos korában. Ők az elsőszülő édesanyákhoz képest erősebb érzelmeket közvetítettek gyermeküknek. Ez összhangban van azzal a megfigyeléssel, hogy az édesanyák a dajkanyelvi beszédüket a babától kapott visszajelzésekhez igazítják.
Kulcsszavak: dajkanyelv; érzelemkifejezés; percepció; longitudinális; anyai paritás
Perceived emotion expression in infant-directed speech
Longitudinal changes and the impact of maternal parity
Abstract: An important function of infant-directed speech (IDS) is to express strong positive emotions towards the baby, as has been suggested by various studies based on acoustic measurements and emotion category identification. In this study, the perception of emotions in IDS is investigated along two dimensions: scores for emotion strength (arousal) and emotional load (valence) at the age of 0, 4, 8 and 18 months of the baby. Perceived emotions were stronger and more positive at all ages as compared to adult-directed speech (ADS), and no change was present between 4 and 18 months. IDS at 0 months elicited lower scores in labellers. This might be due to missing speaker accommodation in the mothers of the newborn babies. Valence and arousal in their speech were compared to a group of mothers giving birth to their 2nd or 3rd child. Emotions were perceived as stronger in their utterances. This is in line with the observation that mothers adapt their IDS to the baby's reactions.
Keywords: infant-directed speech; emotion expression; perception; longitudinal; maternal parity
Fő szerző és levelező szerző: Mády Katalin.
1 Az adatgyűjtés az NKFI K 115385 A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői projekt keretében történt, vezető kutató: Winkler István. A tanulmány az NNKFI K 115385, K 135038 és a PD 134775 pályázat támogatásával készült. Köszönjük a bírálók és a szerkesztő konstruktív javaslatait, különösen a dajkanyelv általános megközelítésével kapcsolatos felvetéseket és szakirodalmi javaslatokat.