Kiszámítottuk személyenként az alapfrekvencia átlagát és mediánját (mediánok eloszlása: 1. ábra, átlag és szórás: 2. táblázat), valamint ezeknek az értékeknek az átlagát, illetve mediánját nemenként, felvételi időpontonként és beszédtípusonként. A nők beszélőnként számított átlagos alapfrekvenciájának átlaga a két felvételi időpontot és a beszédtípusokat külön elemezve 174 Hz és 190 Hz között volt (a legalacsonyabb női átlag: 128 Hz, a legmagasabb: 218 Hz), a mediánja pedig 177 Hz és 189 Hz között (a legalacsonyabb: 120 Hz, a legmagasabb: 212 Hz). A férfiak átlagai 104 Hz és 117 Hz között (a legalacsonyabb férfi átlag: 88 Hz, a legmagasabb: 163 Hz), mediánértékeik 107 Hz és 114 Hz között (a legalacsonyabb: 85 Hz, a legmagasabb: 160 Hz) voltak.

 

 

 

Az alapfrekvencia változását részletesen is elemeztük. A 2.a és 2.b ábrán a nők és a férfiak alapfrekvenciaérték-eloszlását külön dobozdiagramokon szemléltettük. A 3.a és 3.b ábrán csak a medián f0-értékeket ábrázoltuk.

 

 

 

 

 

Öt nő és öt férfi esetében minden beszédtípusban látható, hogy a második felvétel idején alacsonyabb alapfrekvenciával beszéltek. A medián értékének átlagos csökkenése ezen beszélők esetében 1,97 félhang (szórás: 1,42 félhang; 17 ± 14 Hz; 10,4 ± 7,2%) volt. Az n02 és n12 esetében három beszédtípusban találtunk alacsonyabb értékeket a második felvételen (rendre a szövegolvasás, illetve a spontán beszédtípus kivételével). Ezen két beszélő esetében az átlagos csökkenés a három-három beszédtípussal számolva 1,55 félhang (szórás: 0,54 félhang; 14 ± 6 Hz; 8,5 ± 3,1%) volt. Az alapfrekvencia mediánértéke n02 és n10 esetében két-két, a többiek esetében három (n12) vagy mind a négy beszédtípus esetében alacsonyabb a második felvételeken, mint az alsó interkvartilis az első felvétel idején. Az f05 és f09 beszélő esetében ezek a változások kisebbek.