3.1. Az alapfrekvencia-tartomány és -medián változásának eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiszámítottuk személyenként az alapfrekvencia átlagát és mediánját (mediánok eloszlása: 1. ábra, átlag és szórás: 2. táblázat), valamint ezeknek az értékeknek az átlagát, illetve mediánját nemenként, felvételi időpontonként és beszédtípusonként. A nők beszélőnként számított átlagos alapfrekvenciájának átlaga a két felvételi időpontot és a beszédtípusokat külön elemezve 174 Hz és 190 Hz között volt (a legalacsonyabb női átlag: 128 Hz, a legmagasabb: 218 Hz), a mediánja pedig 177 Hz és 189 Hz között (a legalacsonyabb: 120 Hz, a legmagasabb: 212 Hz). A férfiak átlagai 104 Hz és 117 Hz között (a legalacsonyabb férfi átlag: 88 Hz, a legmagasabb: 163 Hz), mediánértékeik 107 Hz és 114 Hz között (a legalacsonyabb: 85 Hz, a legmagasabb: 160 Hz) voltak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra: Az alapfrekvencia alakulása a négy beszédtípusban a két felvételi időpontban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat: A f0-értékek (Hz) átlagának és szórásának összefoglalása a beszédtípus, a nem és a felvételi időpont függvényében
Férfi
Beszédtípus
Felvétel
Átlag
Szórás
Átlag
Szórás
spontán
első
190
26
112
16
spontán
második
177
28
107
15
félspontán
első
183
28
106
14
félspontán
második
171
29
104
16
szövegolvasás
első
190
28
116
17
szövegolvasás
második
182
29
118
24
mondatolvasás
első
189
29
115
18
mondatolvasás
második
182
30
115
23
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapfrekvencia változását részletesen is elemeztük. A 2.a és 2.b ábrán a nők és a férfiak alapfrekvenciaérték-eloszlását külön dobozdiagramokon szemléltettük. A 3.a és 3.b ábrán csak a medián f0-értékeket ábrázoltuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.a ábra: Az alapfrekvencia alakulása a nők beszédében a négy beszédtípusban a két felvételi időpontban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.b ábra: Az alapfrekvencia alakulása a férfiak beszédében a négy beszédtípusban a két felvételi időpontban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.a ábra: Az alapfrekvencia-értékek mediánjának alakulása a nők beszédében a négy beszédtípusban a két felvételi időpontban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3.b ábra: Az alapfrekvencia-értékek mediánjának alakulása a férfiak beszédében a négy beszédtípusban a két felvételi időpontban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Öt nő és öt férfi esetében minden beszédtípusban látható, hogy a második felvétel idején alacsonyabb alapfrekvenciával beszéltek. A medián értékének átlagos csökkenése ezen beszélők esetében 1,97 félhang (szórás: 1,42 félhang; 17 ± 14 Hz; 10,4 ± 7,2%) volt. Az n02 és n12 esetében három beszédtípusban találtunk alacsonyabb értékeket a második felvételen (rendre a szövegolvasás, illetve a spontán beszédtípus kivételével). Ezen két beszélő esetében az átlagos csökkenés a három-három beszédtípussal számolva 1,55 félhang (szórás: 0,54 félhang; 14 ± 6 Hz; 8,5 ± 3,1%) volt. Az alapfrekvencia mediánértéke n02 és n10 esetében két-két, a többiek esetében három (n12) vagy mind a négy beszédtípus esetében alacsonyabb a második felvételeken, mint az alsó interkvartilis az első felvétel idején. Az f05 és f09 beszélő esetében ezek a változások kisebbek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyértelmű emelkedést egy nő és két férfi beszédében találtunk, akik mind a négy beszédtípusban a második felvétel időpontjában beszéltek magasabb alapfrekvencia-tartományban. Az átlagos növekedés e három beszélő ejtésében 2,90 félhang (szórás: 1,63 félhang; 23 ± 12 Hz; 19 ± 12%) volt. Az ő esetükben két főnél mind a négy, f11-nél pedig a négyből két beszédtípusban a második felvétel mediánértéke az első felvétel interkvartilis tartománya felett helyezkedett el, tehát magasabb volt a 3. kvartilis értékénél. Olyan beszélőt nem találtunk, akinél három beszédtípusban lett volna magasabb az alapfrekvencia-érték a második felvétel idejében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt mondhatjuk tehát, hogy a 12-12 főből 5-5 esetében egyértelműen alapfrekvencia-csökkenésről beszélhetünk, illetve két további női beszélő ejtésében feltételezhetjük, hogy ugyancsak alacsonyabb alapfrekvencia-tartományt használtak 10 év elteltével, három beszélő (egy nő és két férfi) ejtésében pedig egyértelműen alapfrekvencia-növekedést mértünk mind a négy beszédtípusban. Ez azt jelenti, hogy az adatközlők felénél nincs jelentős változás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arra a kérdésre keresve a választ, hogy vajon az életkor mentén látható-e eltérés az alapfrekvencia-jellemzők változásában, elemeztük a beszélők első felvételkori életkora alapján az eredményeket. A 12 nő közül 9 volt 20–30 év közötti az első, és 30–40 év közötti a második felvétel idején. Hetüknél az alapfrekvencia csökkent három vagy négy beszédtípusban (a félhangban mért f0-medián eltérése: 2,08 ± 1,54 félhang). A férfiaknál hasonló összefüggést nem tapasztaltunk (4. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arra a kérdésre, hogy ezek a néhány beszélőnél megtalálható, változásként feltételezhető eltérések csoportszinten is változást jelentenek-e a két felvételi időpont között, vagy inkább beszélőspecifikus a megjelenésük, kevert modelleket készítettünk. A beszédtípus és a nem főhatások bizonyultak szignifikánsan meghatározó faktoroknak (beszédtípus: F (3, 21,9) = 21,365, p < 0,01, nem: F (1, 22,0) = 121,598, p < 0,01). A felvétel időpontja nem bírt szignifikáns hatással, vagyis az eltelt tíz év alatti változás nem bizonyult csoportszinten meghatározónak (marginális hatásnagyság: 0,781; kondicionális: 0,930). A magas hatásnagyságokat nyilvánvalóan elsősorban a nemek közötti (evidens) eltérések indokolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az olvasott beszédtípusok esetében mondatonként számított mediánértékre is állítottunk modellt. (A spontán és félspontán beszédtípusok esetében a mondatszerű egység – közlés, megnyilatkozás – szegmentálása nem egyértelmű, ezért ezekre ilyen modellt nem készítettünk.) A három faktor interakciója szignifikáns hatásnak bizonyult (F (1, 1202,07) = 4,951, p = 0,03) (marginális hatásnagyság: 0,800; kondicionális: 0,983). A post hoc elemzés alapján azonban az eltérésben nem a felvételi időpont játszik csoportszinten szerepet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra: Az alapfrekvencia változása a második felvételi időpontban az elsőhöz képest az életkor függvényében, fent a nők, lent a férfiak értékei
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave