1.3. Ortográfiai hatás a kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek nyelvelsajátításában
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p1)
A /ɕa/ [ɕja] xia hangsor vokalikus szakaszát azért vizsgáljuk, mert azt feltételezzük, hogy a magyar anyanyelvűek esetében az ortográfia hat az ejtésre, a pinyin ortografikus leirat ugyanis sejtet egy fonológiai szegmentumhoz nem tartozó vokalikus célt, és ez torzítja a vokalikus szekvencia ejtését.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p2)
Az ortográfiai hatás vizsgálatakor figyelembe kell vennünk az adott nyelv helyesírásának minőségét, azaz azt, hogy a beszédhangot jelölő grafémák és a mögöttes fonémák kapcsolata mennyire erős és kizárólagos, illetve mennyire egyértelmű és transzparens (Bassetti 2008). Ebből a szempontból vizsgálva a kínai /ɕa/ [ɕja] hangsor esetében ellentmondást fedezhetünk fel a fonológiai szerkezet és a grafémaszintű megjelenítés között, hiszen az egy szótagú, és egyetlen vokális artikulációs céllal rendelkező kínai /ɕa/ szótagban a [j] approximáns pusztán a palatalizált képzés természetes átmenetéként jelenik meg (Ladefoged– Maddieson 1996), mégis jelölt a mandarin kínai nyelv hangjelölő írásrendszerét képező pinyin transzkripcióban. A pinyin átírás tehát fonológiai szempontból nem kifejezetten transzparens. Ebből kiindulva feltételezhető, hogy az ortográfia (negatívan) befolyásolja a nyelvtanulók produkcióját, aminek következtében a tanulók az egyetlen vokalikus céllal rendelkező /ɕa/ [ɕja] hangsort két szótagú megvalósulásban, két artikulációs céllal, tehát /ɕia/ [ɕia]-ként ejtik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__154/#m1003anyt34_152_p3)
Az ortográfiai hatást erősítheti az anyanyelvi fonotaktikai transzfer is, mégpedig az a tény, hogy a magyarban a [sj] és [ʃj] mássalhangzó-torlódás szókezdő pozícióban nem jellemző. Emiatt a magyar anyanyelvűek hajlamosak lehetnek ezt az L1-ben fonotaktikai szempontból helytelennek ítélhető hangsort egy magánhangzó betoldásával feloldani (vö. *[sjaː] → /siaː/ vagy /sijaː/) (Guevara-Rukoz 2018; Major 2001). Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy a nyelvtanulók miként értelmezik a palatalizációból fakadó átmenetet, és az ortográfiai hatásnak köszönhetően külön artikulációs célként produkálják-e.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
