3.1. A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók távolsága
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p1)
Emlékeztetőül: a koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók távolsága arra utal, hogy a koartikuláló (pl. pipipupu) és neutrális (pl. pipipipi) helyzetű magánhangzók pozíciója az akusztikai és artikulációs térben eltér-e egymástól. Ez a mérőszám egyrészt megmutatja, hogy van-e eltérés a kétféle kontextusban ejtett magánhangzók között (ez abból tűnik ki, ha az érték nem nulla), másrészt (eltérés esetén) megmutatja a koartikulációs hatás nagyságát (amit az értékek abszolút értékének nagysága mutat), végezetül pedig arra is utal, hogy a koartikulációs hatás alatt (a koartikuláló kontextusban) álló magánhangzó milyen irányban tér el helyzetét tekintve a neutrális kontextusban álló azonos minőségű magánhangzótól: centrálisabb annál (erre az /u/ esetében pozitív, az /i/ esetében pedig negatív értékek utalnak), vagy periferikusabb (erre az /u/ esetében negatív, az /i/ esetében pedig pozitív értékek utalnak).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p2)
A statisztikai próba szerint az akusztikai távolságokra (3. ábra) a célmagánhangzó minősége és a koartikuláció iránya interakcióban hatott (F (1, 37) = 9,89, p < 0,05), mert a célmagánhangzók szerint eltérő tendenciák az irány szerint is eltértek (az irány főhatás azonban nem volt szignifikáns): míg az előrefelé (progresszív, a hangsor vége felé) ható koartikulációban mind az /i/ (különbség: −303 Hz), mind az /u/ (különbség: 108 Hz) erős centralizációt mutatott, addig a hátrafelé (regresszíven, a hangsor eleje felé) ható koartikulációban ennél jóval kisebb különbség volt a magánhangzók között (/i/: 40 Hz; /u/: 25 Hz). Ezzel együtt a hátrafelé, regresszíven ható koartikulációban látható értékek előjele azt is megmutatja, hogy a hátrafelé ható koartikulációban az /i/ a várakozásokkal ellentétesen nem centralizációt, hanem (minimális mértékű) periferikusságot (azaz előrébb képzettséget) mutat az akusztikai adatok alapján.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_6)
3. ábra: A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók akusztikai távolsága az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p5)
Az előrefelé és hátrafelé ható koartikulációban találtak eltérése azt tükrözi, hogy míg az előrefelé ható progresszív koartikuláció a várakozásoknak megfelelően a magánhangzótér közepe felé húzza mindkét magánhangzót, addig a hátrafelé ható regresszív koartikuláció nem, és lényegében azonos minőségű mind az /i/, mind az /u/ a neutrális és koartikuláló kontextusokban. Az adatok azonban összességében arra utalnak, hogy valódi különbséget az irány szerint kialakított kondíciók között alapvetően csak az /i/-ben találunk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p6 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p6)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p6)
Az artikulációs távolságokban (4. ábra) szintén szignifikáns interakciós hatást mutatott a magánhangzó-minőség és a kondíció faktor (F (1, 25) = 42,32, p < 0,01), és emellett nem csak a magánhangzó-minőség, de a kondíció, azaz a koartikuláció iránya is szignifikáns főhatású volt. Mindez a post hoc vizsgálat eredményével együtt azt jelenti, hogy az előrefelé és hátrafelé ható koartikuláció eltérően hatott, és az előrefelé ható, azaz progresszív koartikuláció nagyobb centralizáló hatással bírt a magánhangzók megvalósulására (különbség az /i/-ben: −4,35 mm; különbség az /u/-ban: 14,17 mm), mint a hátrafelé, regresszíven ható koartikuláció (különbség az /i/-ben: 0,02 mm; különbség az /u/-ban: −2,46 mm). A regresszív koartikulációban lényegében ugyanazt találtuk a két magánhangzóra: ebben a helyzetben nem centralizálódott sem az /i/, sem az /u/.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_7 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_7)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_fig_7)
4. ábra: A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók artikulációs távolsága az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p9 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p9)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__15/#m1003anyt34_13_p9)
Fontos látni, hogy bár a fő tendenciák egyeztek a beszéd két vetületében (az artikulációban és az akusztikumban), hiszen mindkét esetben az előrefelé ható, progresszív koartikuláció bizonyult nagyobb hatásúnak, eltérések mutatkoztak a magánhangzók mentén: míg az akusztikumban az /i/ mutatott erősebb akusztikus centralizációt, addig az artikulációban az /u/-ban mért nyelvpozíció tért el jobban a koartikuláló és neutrális helyzetek között.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
