3.2. A felpattanások kvantitatív jellemzői
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_37_p1/#m1003anyt34_37_p1 (2026. 10. 10.)
| |
| Chicago: | Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645(Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_37_p1/#m1003anyt34_37_p1) | |
| APA: | Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 10. 10.https://mersz.hu/hivatkozas/m1003anyt34_37_p1/#m1003anyt34_37_p1) |
Az egységes artikulációjú, felpattanó zárhangként realizálódott konszonánsoknál többszöri felpattanások is láthatók voltak a sprektrogramon, illetve az oszcillogramon. Ezek nem az előbb említett kettős ejtésből fakadnak, hanem aerodinamikai okokra vezethetők vissza (lásd Gráczi–Kohári 2012). Mind a szingletonoknál, mind a geminátáknál 1–4 közötti felpattanásokat adatoltunk (3. ábra). Megfigyelhető volt, hogy a többszöri felpattanás gyakrabban fordult elő a szingletonoknál (60%), mint a geminátáknál (53%). A három geminátatípusnál a többszöri felpattanás az asszimilációs geminátákra volt a legjellemzőbb (56%), a lexikális geminátákra pedig legkevésbé jellemző (48%), bár így is az esetek közel fele ekképp realizálódott.