3.2. A felpattanások kvantitatív jellemzői
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__39/#m1003anyt34_37_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__39/#m1003anyt34_37_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__39/#m1003anyt34_37_p1)
Az egységes artikulációjú, felpattanó zárhangként realizálódott konszonánsoknál többszöri felpattanások is láthatók voltak a sprektrogramon, illetve az oszcillogramon. Ezek nem az előbb említett kettős ejtésből fakadnak, hanem aerodinamikai okokra vezethetők vissza (lásd Gráczi–Kohári 2012). Mind a szingletonoknál, mind a geminátáknál 1–4 közötti felpattanásokat adatoltunk (3. ábra). Megfigyelhető volt, hogy a többszöri felpattanás gyakrabban fordult elő a szingletonoknál (60%), mint a geminátáknál (53%). A három geminátatípusnál a többszöri felpattanás az asszimilációs geminátákra volt a legjellemzőbb (56%), a lexikális geminátákra pedig legkevésbé jellemző (48%), bár így is az esetek közel fele ekképp realizálódott.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
