3.3. A hangközértékek változásának eredményei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangközértékeket külön mutatjuk be a spontán és félspontán, illetve a két olvasott beszédtípus esetében, mivel a számításuk más módszerrel történt. A két (fél)spontán szövegtípusban a beszédszakaszokat vettük alapul, attól függetlenül, hogy a tagmondat- és megnyilatkozáshatárok hova estek, míg a felolvasott beszédtípusok esetében az írott mondatokhoz tartozó alapfrekvencia-minimumok és -maximumok alapján számítottuk ki a hangközértékeket. Részben ennek köszönhető, hogy a spontán és félspontán mérésekben jóval nagyobb szórást kaptunk. Ennek az a másik oka, hogy a spontán(abb) és az olvasott beszédtípusok tervezési folyamatai merőben eltérnek. Ugyanakkor ez a két ok összejátszik, hiszen az eltérő tervezési folyamatok következtében a szünetezés is máshogyan alakul a két beszédtípuscsoportban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A spontán és félspontán beszédtípusokra kapott eredményeket a 6.a ábra mutatja be. Az n04, n05, n08 beszélők beszédében a spontán és félspontán beszédtípusokban a második felvétel során alacsonyabb és többnyire szűkebb tartományban megvalósuló hangközöket mértünk, akárcsak az f10 és f11 beszélőknél. Az említett nők esetében jellemző volt, hogy a hangközök tartománya is nagymértékben szűkült, magasabb értékek nem jelentek meg a második felvételen, az alacsonyabb értékek maradtak jellemzők. Az öt beszélő esetében a csökkenés a mediánértékeket összevetve átlagosan 4,20 félhang (szórás: 3,56 félhang). Ezzel szemben n02, n07 és n11, valamint f01, f02, f04, f09 esetében magasabb hangközértékeket kaptunk a második felvétel időpontjában ezekben a beszédtípusokban. Az emelkedés mértéke a hangköz mediánjaiban alacsonyabb, mint a csökkenés mértéke a fenti beszélők esetében, átlagosan 1,43 félhang (szórás: 0,94 félhang).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6.a ábra: A hangközértékek a két felvételi időpont esetében a spontán és a félspontán beszédtípusokban. Fent a férfiak, lent a nők beszélőnkénti adatai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind az öt csökkenő és mind a hét növekvő esetben azt találtuk, hogy a hangközértékek nagyobb tartományban való szóródása okozza a magasabb értékeket. Vagyis akár az első, akár a második felvételi időpontban kaptunk magasabb hangközátlagot és -mediánt, az majdnem minden beszélőnél a magasabb hangköztartományok megjelenésével függött össze, míg az alacsonyabb tartományok is jelen maradtak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lineáris kevert modell alapján a spontán és félspontán beszédtípusokban azt találtuk, hogy a hangközértékek esetében a három fix hatás (felvételi időpont, nem, beszédtípus) közül a nem bizonyult szignifikánsnak (F (1, 22,0) = 4,36, p = 0,048). A hatásnagyság ugyanakkor nagyon alacsony, azaz főként további, a jelen vizsgálatban nem elemzett paraméterek játszanak szerepet a hangközértékek alakulásában (r2m = 0,036, r 2c = 0,293).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felolvasott szöveg és a felolvasott mondatok esetében sokkal szembetűnőbb eltéréseket találtunk (6.b ábra), mint a spontán és félspontán beszédtípusok adataiban. Öt nő és hat férfi esetében a második felvétel időpontjában magasabb hangközértékeket kaptunk, mint az első felvétel idején (átlag: 2,66 félhang, szórás: 1,93 félhang). Ebben a két beszédtípusban nem volt jellemző, hogy az eltérés a szórástartomány megnövekedéséből fakadt volna, a teljes, használt hangköztartomány volt tágabb a második időpontban. Egyedül n11-nél található olyan eredmény, ami miatt nem teljesen evidens a hangközök tágabbá válása, mégpedig az, hogy a két olvasott szövegtípus között akkora az eltérés a hangköz-tartományokban az első és a második felvételen is, hogy a változás mértéke ezen eltérésnél kisebb, bár mindkét beszédtípusban jelentkezik. Feltételezhetően az áll a háttérben, hogy a tartomány kihasználása változott a beszélő beszédében, tágabb hangközű dallammeneteket alkalmazott a második felvétel során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Négy beszélő (két nő, két férfi) esetében találtunk mindkét olvasott beszédtípusban alacsonyabb hangközértékeket a második felvétel során, mint az elsőben, de a csökkenés mértéke jóval nagyobb változatosságot mutat (átlag: 2,51 félhang, szórás: 3,34 félhang) azon beszélőknél mért változatosságnál, akiknél a hangköz tágulása volt jellemző.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6.b ábra: A hangközértékek a két felvételi időpont esetében a két olvasott beszédtípusban. Fent a nők, lent a férfiak beszélőnkénti adatai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lineáris kevert modell alapján a két olvasott beszédtípusban azt találtuk, hogy a hangközérték esetében a három főhatás (felvételi időpont, nem, beszédtípus) közül a beszédtípus bizonyult szignifikánsnak (F (1, 22,10) = 10,80, p < 0,01). A hatásnagyság ugyanakkor nagyon alacsony, azaz főként további, a jelen vizsgálatban nem elemzett paraméterek játszanak szerepet a hangközértékek alakulásában (r2m = 0,035, r 2c = 0,293).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hangközváltozások tekintetében is elmondható, hogy egyéni tendenciák, akár jelentős eltérések fedezhetők fel néhány beszélőnél, ám ezek egymásnak ellentmondhatnak, így nem jelenik meg a felvételi időpontok között csoportszintű változási mintázat a négy beszédtípusban. Emellett a hangközváltozásokban sem találtunk egységes tendenciát az életkor szerint.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave