Ellentétben a beszédhangok feldolgozását vizsgáló EN-tanulmányok sokaságával, csak egynéhány tanulmány foglalkozik a szóhangsúly feldolgozásával. Az egyik első tanulmányban Weber és munkatársai (2004) német felnőtteknél és csecsemőknél vizsgálták a szóhangsúly-feldolgozás EKP-összefüggéseit. A szerzők a /baba/ szót mutatták be trochaikus /ˈbaba/ és a jambikus /baˈba/ alakban, és mindkét alak szerepelhetett gyakori standard, illetve ritka deviáns szerepben, mivel a német nyelven mindkét hangsúlymintázat létezik (a szerzők itt nem vették figyelembe, hogy melyik a szó gyakrabban előforduló hangsúlymintázata). Az eredmények szerint EN-t találtak felnőtteknél, ami azt mutatja, hogy mindkét hangsúlymintázat ugyanolyan jól megkülönböztethető volt az ellenkező hangsúlymintázattal rendelkező standardtól. A 4 hónapos csecsemők még nem tudták megkülönböztetni a deviáns hangsúlymintázatokat a standardtól, de 5 hónapos csecsemők már képesek voltak megkülönböztetni a trochaikus deviánsokat a jambikus standardoktól. Ezt a mismatch response (MMR) jelezte, amely az EN-hez hasonló EKP-jel, és jellemzően csecsemőknél jelenik meg. Egy későbbi tanulmányban Friederici és munkatársai (2007) kimutatták, hogy a német és a francia csecsemők már 4 hónapos korukban eltérő MMR-t mutatnak, ami a szóhangsúly nyelvspecifikus feldolgozását jelzi már a nagyon korai fejlődés esetében.