2.1.2. A szóhangsúly feldolgozásának EN-vizsgálatai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ellentétben a beszédhangok feldolgozását vizsgáló EN-tanulmányok sokaságával, csak egynéhány tanulmány foglalkozik a szóhangsúly feldolgozásával. Az egyik első tanulmányban Weber és munkatársai (2004) német felnőtteknél és csecsemőknél vizsgálták a szóhangsúly-feldolgozás EKP-összefüggéseit. A szerzők a /baba/ szót mutatták be trochaikus /ˈbaba/ és a jambikus /baˈba/ alakban, és mindkét alak szerepelhetett gyakori standard, illetve ritka deviáns szerepben, mivel a német nyelven mindkét hangsúlymintázat létezik (a szerzők itt nem vették figyelembe, hogy melyik a szó gyakrabban előforduló hangsúlymintázata). Az eredmények szerint EN-t találtak felnőtteknél, ami azt mutatja, hogy mindkét hangsúlymintázat ugyanolyan jól megkülönböztethető volt az ellenkező hangsúlymintázattal rendelkező standardtól. A 4 hónapos csecsemők még nem tudták megkülönböztetni a deviáns hangsúlymintázatokat a standardtól, de 5 hónapos csecsemők már képesek voltak megkülönböztetni a trochaikus deviánsokat a jambikus standardoktól. Ezt a mismatch response (MMR) jelezte, amely az EN-hez hasonló EKP-jel, és jellemzően csecsemőknél jelenik meg. Egy későbbi tanulmányban Friederici és munkatársai (2007) kimutatták, hogy a német és a francia csecsemők már 4 hónapos korukban eltérő MMR-t mutatnak, ami a szóhangsúly nyelvspecifikus feldolgozását jelzi már a nagyon korai fejlődés esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ylinen és munkatársai (2009) különböző hangsúlymintázattal rendelkező finn szavak és álszavak feldolgozását vizsgálták. A tanulmányban ismerős (trochaikus) és ismeretlen (jambikus) hangsúlymintázatokat mutattak be passzív kakukktojás paradigmában. Az eredmények szerint az ismeretlen hangsúlymintázatú álszavak két EN-t váltottak ki a szavak első és második szótagjához kapcsolódóan, amelyeket úgy értelmeztek, mint az első szótagon a hangsúly váratlan hiányát, illetve a második szótagon a hangsúly nem várt megjelenését. Az ismerős hangsúlymintázatú szavak egyetlen EN-t váltottak ki a középső idői ablakban, amit a szó lexikális státuszbeli változásának detekciójaként értelmeztek. Az ismeretlen hangsúlymintázatú szavak pedig egyetlen EN-t váltottak ki a hangsúly megjelenésével kapcsolatban, a második szótagon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zora és munkatársai (2016) a török nyelvű szóhangsúly feldolgozását vizsgálták. A résztvevőknek szó- és álszóingereket mutattak be, amelyek a hangsúlymintázatban különböztek: a jambikus mintázatú ingerek mindig standardok, a trochaikus mintázatú ingerek pedig deviánsok voltak. A szerzők manipulálták a hangsúlyt létrehozó akusztikai jellemzőket (f0, spektrális egyensúly, időtartam, illetve az összes jellemző együttes megváltozása). Az eredmények azt mutatták, hogy a prozódiai jellemzők változásai mind a szavak, mind az álszavak esetében EN-eket váltottak ki, de feldolgozási különbségek voltak a hangsúly akusztikai jellemzői között. A legkiugróbb jellemző az f0 volt, amelynek változása a szavakban EN-t, álszavakban pedig frontális P3a-t váltott ki. A P3a egy olyan EKP-komponens, amely a kiugró ingerekre való automatikus felfigyelést tükrözi, és a passzív kísérleti helyzetekben akkor jelenik meg, amikor a standarddeviáns különbség különösen kiugró. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a f0 a török nyelvben szerepet játszik a lexikális hozzáférésben, továbbá, hogy a török nyelvben az f0 lexikailag meghatározott. Ugyanezek a szerzők (Zora et al. 2015) két specifikus jellemző, az f0 és az intenzitás szerepét vizsgálták az angol nyelvű hangsúlyfeldolgozásban. A résztvevők az upset ’feldúlt’ szót, az ukfet álszót és hangsúlybeli minimális párjukat hallották. A trochaikus hangsúlyú deviánsok a jambikus hangsúlyú standardokhoz képest f0-ban, intenzitásban vagy a kettő kombinációjában különböztek a standardoktól. Minden deviáns kiváltotta az EN-t, bár az intenzitás változása kisebb EN-eket váltott ki álszavakban, mint az f0-é, ami azt mutatja, hogy mind az f0, mind az intenzitás fontos a szavak hangsúlyának meghatározásában.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave