2.1. A beszéd- és a hangsúlyfeldolgozás elektrofiziológiai korrelátumai
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p1)
A beszédfeldolgozás idegrendszeri hátterének vizsgálata során az agy elektromos aktivitásának vizsgálata gyümölcsöző megközelítésnek bizonyult, mivel ez a módszer lehetővé teszi az agyi tevékenység folyamatos online követését. Rossz térbeli felbontásuk ellenére az eseményhez kötött agyi potenciálok (EKP) betekintést engednek a nyelvi feldolgozás mögött meghúzódó valós idejű agyi dinamikába (Steinhauer–Conolly 2008). Specifikusan az eltérési negativitás (EN) nevű EKP-komponens kivételesen hasznos eszköznek bizonyult egyes nyelvi jelenségek tanulmányozására (összefoglalásként l. Näätänen et al. 2007). Az EN egy olyan EKP-komponens, amelyet az ingerszekvencia bármilyen észlelhető változása kivált, és a változás kezdete után 150–250 ms-nál éri el a maximális amplitúdóját. Negatív polaritású, fronto-centrális feszültségmaximummal jelenik meg, és általában az úgynevezett passzív kakukktojás paradigmában váltják ki, melyben a gyakran ismétlődő standard ingerek között ritkán ismétlődő deviáns ingereket (kakukktojásokat) mutatnak be (1. ábra).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_fig_56 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_fig_56)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_fig_56)
1. ábra: A passzív kakukktojás paradigma
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p4 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p4)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p4)
A ritka ingerek attól lesznek deviánsak, hogy valamilyen észlelhető jellemzőben eltérnek a standardtól. Az EN a résztvevők figyelmének hiányában is kiváltható, ezért nevezzük a kísérleti elrendezést passzívnak. A tipikus EN-kísérletekben a résztvevők figyelmét egy hang nélkül lejátszott videofilmmel kötjük le, miközben fejhallgatón keresztül hallják az ingersorozatokat. Az EN-t az egyszerű vagy összetett törvényszerűségek megsértésének preattentív (figyelemelőttes) feldolgozását kísérő agyi elektromos válaszként értelmezik (Winkler et al. 2009). Bár az EN-t először az akusztikus modalitásban mutatták ki (Näätänen et al. 1978), más modalitásokban, például a látásban is megtalálták (Kimura et al. 2011).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p5 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p5)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__130/#m1003anyt34_128_p5)
Az EN funkcionális hátterét magyarázó egyik aktuális modell a Winkler és Schröger (2015) által javasolt AERS (Auditory Event Representation System) modell. Ebben a prediktív modellben a szerzők javaslata szerint a hallórendszer protojellemzőket von ki a bejövő akusztikai információból a kezdeti hangelemzési folyamat során. A protojellemzők olyan alapvető hallási jellemzők, mint az intenzitás és a frekvencia, illetve összetettebb jellemzők, mint például a beszéd esetében a zöngésség és a formánsátmenet. Miután kinyertük a jellemzőket, ezek egy egységes szenzoros emlékezeti reprezentációban kapcsolódnak össze, és ezt a reprezentációt hasonlítjuk össze az akusztikai környezet modelljéből származó predikciókkal. A beszédfeldolgozás esetében a protojellemzők fonetikai reprezentációkká, például fonémákká vagy prozódiai jellemzőkké kombinálódnak. Az akusztikus környezet prediktív modellje vagy kizárólag a környezet aktuális szabályszerűségeiből vagy a hosszú távú memóriában tárolt, már létező szabályszerűségekből ered. A beszéd esetében a tárolt reprezentációk az anyanyelvi nyelvi reprezentációk, mint pl. fonémák, prozódiai mintázatok, szavak stb. Így a beérkező akusztikai információkat folyamatosan összehasonlítjuk a prediktív modellel, és ha a predikciók kudarcot vallanak, a modellt egy frissítési folyamatnak kell kijavítania. Az AERS modell javaslata szerint az EN ezen frissítési folyamat EKP-korrelátuma.
