Elemeztük a tesztben részt vevők egyéni értékelését is (az adatközlői válaszokat betűhűen idézzük). A 100 kitöltő helyes válaszainak aránya átlagosan 44,8% (min: 0%, max: 66,7%, SD: 11,6%), a hibásaké 40,9% (min: 0%, max: 66,7%, SD: 12,7%), míg a válaszok 14,3%-a (min: 0%, max: 100%, SD: 18,9%) azt mutatta, hogy a válaszadók nem tudták eldönteni, hogy a beszélgetés résztvevői ismerősök, avagy ismeretlenek-e. Az adatközlők 13%-a ítélte meg 33%-os vagy az alatti helyes találati aránnyal a beszélők viszonyát. Az adatközlők 87%-ának eredménye volt 34–67% közötti, és 0%-uk teljesített 67% fölötti találati aránnyal, mivel a maximális találati arány 66,7% volt, így nem volt olyan adatközlő, aki ennél nagyobb százalékban eltalálta volna a hangmintákban, hogy a két ember ismerős vagy ismeretlen. A helytelen válaszok esetében ugyanez a következőképp alakult: a tesztet kitöltők 30%-ának esetében 0 és 33% közé esett a hibás válaszok aránya, míg 70%-uknál 34 és 67% közé; mivel szintén 66,7% volt a maximum, ezért nem volt olyan adatközlő, aki ennél nagyobb arányban adott meg téves válaszokat. A „nem tudom” válaszokat elemezve már jóval árnyaltabb képet kapunk, hiszen itt a kitöltők 92%-ánál 0 és 33% közé esett e válaszok aránya, tehát a tesztben részt vevők csekély hányada választotta ezt a lehetőséget, vagyis túlnyomórészt ‒ érzésük szerint ‒ nem okozott számukra különösebb nehézséget a beszélgetőpartnerek között fennálló viszony megítélése. 34 és 66% közé az adatközlők mindössze 5%-a, 67% fölé pedig 3%-uk tartozott; érdekességképpen megemlítjük, hogy csupán egyetlen olyan adatközlő volt, aki mind a 30 felvétel esetében „nem tudom” választ adott.