30 hangmintát választottunk a kutatáshoz a 12 társalgásból, amely fele-fele arányban tartalmazott részletet ismerősökkel és ismeretlen személyekkel. Minden hangminta egy átlagosan 8,45±2,89 s időtartamú (a legrövidebb: 4,80 s; a leghosszabb: 16,52 s), beszélőváltást tartalmazó részlet (a kivágásnál figyelembe vettük az értelmi tagolást), amely az interjúkészítő és az adatközlő között ment végbe. Mindkét hangmintacsoport (beszélőváltás ismerőssel/ismeretlennel) tartalmazott egyszerre beszéléssel vagy szünettel történő beszélőváltást, illetve azonnali (0 ms) időtartamú szóátvételt. A percepciós tesztben nem szerepelt olyan beszédrészlet, amely alapján azonosítható lett volna a beszélők viszonya (pl. közös ismerős vagy közös emlék). A tartalmi tényezők mellett azonban számos olyan tényező szerepet játszhat a résztvevők döntéseiben (egyéni reprezentációk, tapasztalatok, ismeretek), amelyek a jelen vizsgálatban nem kontrollálhatók.

A BEA-adatbázis társalgásaiban a felvétel elején felvetett téma mindig érzelmileg semleges (például a budapesti közlekedés jellemzői vagy az adott időszak jellemző ünnepeinek eltöltése), ugyanakkor a természetes társalgásokban bármelyik téma hordozhat vagy kiválthat érzelmeket a beszélgetés előrehaladtával. Azokat a beszédrészeket kihagytuk a percepciós tesztből, amelyekben esetleg mégis intenzív érzelmeket váltott ki akár az alaptéma, akár az újonnan felvetődött téma.

A percepciós teszt elvégzése online felületen zajlott. A teszt fejlesztése GMS fejlesztői környezetben történt, amely eredetileg játékfejlesztés céljából lett létrehozva, ma már széles körben használják tudományos célokra is. Webalapú és felhasználóbarát felület, amely HTML, CSS és Javascript kódolással készült. A teszt előtt az adatközlők beleegyező nyilatkozatot töltöttek ki, és a következő adatokat adták meg: életkor, nem, végzettség. A teszt menete a következő volt. Az adatközlőket arra kértük, hogy fejhallgatón keresztül hallgassák meg egyesével a 30, randomizált sorrendben elhangzó hangmintát (a hangminták intenzitását normalizáltuk), majd ítéljék meg a két beszélő ismeretségét: távolabbi ismerősök (például kollégák, távolabbi barátok, l. fentebb is), vagy teljesen ismeretlenek, nem találkoztak a felvételt megelőzően. Létezett továbbá egy „nem tudom” válaszlehetőség is minden esetben. Minden hangminta után rákérdeztünk, hogy az adatközlő minek alapján hozta meg döntését (indokolja meg saját szavaival), ennek kitöltése opcionális volt. A teszt legvégén még egy kérdés vonatkozott arra, hogy minek alapján döntöttek a résztvevők a válaszadás során. Nem adtunk meg a kitöltők számára választási lehetőségeket, mert egyrészt nem akartuk befolyásolni őket az indoklás meghatározásában, másrészt félő volt, hogy a szakszóhasználat és a köznyelvi szóhasználat (például a zöngeminőség esetében) eltért volna egymástól.

Az online percepciós tesztet 100 adatközlő töltötte ki. Jóval nagyobb volt a női adatközlők aránya (83%), mint a férfiaké, ezért a nemek szerinti különbségeket nem elemeztük a vizsgálat során. A kitöltők átlagéletkora 35 év (SD: 12 év, min.: 18 év, max.: 69 év). Végzettségüket tekintve a résztvevők legnagyobb része (51%) diplomás, kb. egyharmaduk érettségivel rendelkezik (31%). A posztgraduális végzettségűek aránya 12%, illetve 5% alatti az általános iskolát végzettek, és a szakmunkás képesítéssel rendelkezők aránya.

Az eredmények kiértékelése során elemeztük, hogy az adatközlők ítélete a beszélgetők közötti viszonyról (ismerősöknek gondolta-e őket vagy nem) mennyire egyezik meg a valósággal, vagyis hogy tényleg ismerősök-e voltak-e a beszélgetőpartnerek.

Logisztikus regresszió eljárással elemeztük a válaszok helyességét az ismerősök és ismeretlenek között zajló beszélgetésekkel kapcsolatban az R programban (R Development Core Team 2018).

Az ismerősökkel és ismeretlenekkel való beszélőváltásokat elemeztük a típusok szerint (szünet előzi meg, egyszerre beszélés előzi meg, vagy azonnal megtörténik) és az FTO-értékek nagysága (az az időtartam, amely alatt a váltás végbemegy) mentén is. Az FTO-érték a beszélőváltáskor az előző beszélő megnyilatkozása és az új beszélő megszólalása között eltelt idő. Az FTO-érték háromféle lehet: amennyiben az érték pozitív, akkor a szóátvétel szünettel valósult meg, negatív érték esetén átfedő beszédként realizálódott, míg az azonnali váltás esetén az FTO értéke 0 ms (ebben az esetben az aktuális beszélő elhallgat, a következő beszélő pedig abban a pillanatban megindítja a közlését).

A kvalitatív elemzés során megvizsgáltuk az ismerősség megítéléséhez kapcsolt összes adatközlői indoklást (minden esetben szöveghű közlést adunk, tehát nem változtatunk a helyesírási-elütési hibákon). A válaszadók maguk dönthették el, hogy megokolják-e a választásukat; a 30 különböző hangmintával kapcsolatban összesen 564 különböző felelet érkezett, hangmintánként legalább 9 (24-es minta) és legfeljebb 23 (5-ös, 12-es, 23-as és 28-as hangminta), vagyis ennyi adatközlő nevezett meg választása alapjául szolgáló okot (tehát az adatközlőknek kb. a negyede élt indoklással). Egy felelet egy vagy több indokot is tartalmazhatott, például: „Nevetés” (Hangminta 2, „ismerős” besorolás, 31 éves férfi) vs. „A hanglejtésből, témából gondolom, ill. a „soha nem tudtak volna annyit fizetni...” kifejezésből, ez inkább szleng. Idegenekkel talán kevésbé használjuk” (Hangminta 29, „ismerős”, 46 éves nő). Az egyes indoklásokat – a válaszok egyenkénti, manuális analízise után – tartalomelemzéssel helyeztük különböző kategóriákba, amelyeket végül gyakoriság (hány, az adott kategóriába eső választ regisztráltunk) alapján rendeztünk. Mivel számos kategória született, csak azokat mutatjuk be példákkal kísérve, amelyek esetében legalább 5 válaszelőfordulást regisztráltunk a teljes anyagban. Nem elemeztük a „nem tudom” minősítésekhez kapcsolódó érveket (20 indoklásban), ahogyan az érv nélküli feleleteket sem („tuti ismerősök, nem tudom miért, de tuti”, Hangminta 3, 21 éves nő). Ugyancsak nem vettük be a vizsgálatba a saját minősítéssel inkonzisztens indoklásokat, például ha az ismerősként való besorolásra a válaszadó személytelenségre hivatkozó magyarázatot adott. Mindezek után 538 elemzett felelet (650 indoklás) maradt.