2. Problémafelvetés, a kutatás célja, kérdései és hipotézisek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p1)
A korábbiakban csupán néhány kutatás készült, amely a szociális távolság beszédre gyakorolt vizsgálatát elemezte. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei azonban egyértelműen alátámasztották, hogy különbség mutatható ki aszerint, hogy a beszélők között milyen alapvető kapcsolat áll fenn. A vizsgálatok kis, valamint a változók nagy számából és az eltérő módszertani eljárásokból adódóan az ismerősökkel és az ismeretlenekkel folytatott társalgások esetében nem volt egységes, hogy ez az eltérés mely paraméterekben érhető tetten. Jelentős különbségeket mutattak az egyes vizsgálatok eredményei, valamint a különböző beszélők esetében is számottevő individuális különbségek jelentkeztek. Mindebből adódóan, a pragmatikai és szociolingvisztikai, valamint a fonetikai megközelítésű kutatások eredményeit egyidejűleg figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy habár a produkció során különböző hangzási és kommunikációs stratégiák figyelhetők meg az egyes résztvevők esetén, vajon érzékelhető-e, és ha igen, hogyan válik azonosíthatóvá az ismerősökkel és ismeretlenekkel folytatott társalgások különbözősége hallgatóként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p2)
A jelen kutatás célja kettős volt. Egyrészről azt vizsgáltuk, hogy képesek-e, és ha igen, milyen pontossággal képesek a hallgatók megkülönböztetni a szóátvételre mint kommunikációs eseményre hagyatkozva az ismerős és az ismeretlen beszélőket természetes társalgásokban. Másrészről célunk annak elemzése volt, hogy milyen társalgásszerveződés-beli különbségek igazolhatók az adatközlők többsége által ismerősként és ismeretlenként jellemzett szóátvételek között kvalitatív és kvantitatív vizsgálati szempontok alapján. A vizsgálat átfogó célkitűzése tehát a beszélők között megítélt viszony kapcsolatának vizsgálata a valóságos szerepekkel összevetve.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__96/#m1003anyt34_94_p3)
Hipotézisünk szerint az adatközlők többsége képes megítélni a beszélők közötti kapcsolatot (tehát nem a „nem tudom” választ preferálják). Feltételeztük továbbá, hogy az adatközlők többségében jól ítélik meg a beszélők közötti ismeretségi kapcsolatot; vagyis a véletlen találati arány felett lesz az azonosítás eredményessége. Az adatközlők feltételezhetően nagyobb valószínűséggel jelölik ismerősöknek a beszélgetés résztvevőit a következő esetekben: a) az FTO Floor Transfer Offset, azaz a beszélőváltás időtartama: az az időtartam, ami alatt a szóátadás-átvétel végbemegy a résztvevők között, vö. de Ruiter et al. 2006) értéke negatív (a beszélőváltás egyszerre beszéléssel valósul meg), b) a hangmintában nevetés fordul elő. Ugyancsak azt feltételeztük, hogy az előbbi paraméterek jellemzői a valós ismerősök esetében is az előbbieknek megfelelően alakulnak, tehát ismerős beszédpartnerek esetében az FTO negatív, és többször találunk nevetést, míg az egymás számára ismeretlenek esetében ez éppen fordítva lesz.