Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Anyag és módszer

A kutatáshoz 12 darab háromfős társalgást használtunk a BEA Spontánbeszéd Adatbázis (Gósy et al. 2012) társalgási alkorpuszából (Horváth et al. 2019). A protokoll szerint minden társalgásban három fő vesz részt, az interjúkészítő (IK), a társalgópartner (TP) és az adatközlő (B, beszélő). A felvételi protokoll szerint az interjúkészítő vezeti fel a témát (pl. ünnepi szokások, aktuális közéleti események, közlekedés; a beszélgetés közben természetesen változhat); ezt követően hármasban beszélgetnek. A társalgások spontánnak tekinthetők a beszédtervezés szempontjából, mert semmilyen felkészülés nem előzi meg őket, az adatközlő (B) az adott pillanatban ismeri meg a témát, amiről a beszélgetés folyik, ezt követően a társalgás szintén spontán szerveződik. A kutatáshoz olyan felvételeket válogattunk, amelyekben két állandó résztvevő szerepelt: minden felvételen azonos volt az interjúkészítő (IK) és társalgópartner (TP) személye. Mindketten nők, kollégák, évek óta jól ismerik egymást, nyelvész végzettségűek, a felvételek rögzítésének időpontjában 28–35 évesek. A 12 adatközlő mindegyike szintén fiatal nő volt (20–40 évesek), egynyelvű, köznyelvi beszélők. 6 adatközlő előzetesen ismerte az interjúkészítőt, távolabbi ismerősként; 6 adatközlő pedig a felvételt megelőzően teljesen ismeretlen volt a számára (a felvétel kezdetekor találkoztak életükben először, a társalgási részt megelőzően kb. 10 percet beszélgettek).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave