A hangfelvételeket a Praat szoftverben (Boersma–Weenink 2020) címkéztük és elemeztük. A vokalikus szakaszokat a teljes formánsszerkezet megjelenésétől a kváziperiodikus hullám megszűnéséig szegmentáltuk, és ezt a tartamot elemeztük időtartamként. Statikusan vizsgáltuk a vokalikus szakasz időtartamát, az F2 frekvenciájának maximum- és minimumértékét (F2max, F2min), és ezek elérésének időzítését (TF2max, TF2min). Az F2 maximum- és minimumértékét, valamint ezek időzítését nem a teljes időtartamon belül, hanem keretekhez kötve mértük a Burg algoritmus segítségével. Az (első vokalikus célt leképező) F2 maximumát a teljes időtartam első 80%-ában (azaz 0–80%-ig), míg (az utolsó vokalikus célt leképező) F2 minimumát a záró szakaszhoz közelebbi 80%-ában (azaz az időtartam 20–100%-ig tartó intervallumában) 25 ms-os ablakban mértük, az így nyert értékek időzítésének megállapításához pedig normalizáltuk az értékekhez tartozó időpillanatokat a teljes időtartamra vetítve.