1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p1)
A beszédprodukció alapja a zöngeképzés, amely a hangajkak kváziperiodikus rezgésének a következménye, és amelynek az egyik legfőbb akusztikai jellemzője az alapfrekvencia (f0). A beszéd alapfrekvenciája az az átlagos alapfrekvencia-érték, amelyet a beszédprodukció során létrehoz a beszélő, és amelyet az akusztikai mérések során alapvető kiindulási értéknek tekintenek (Abu-Al-Makarem–Petrosino 2007). A beszéd alapfrekvenciájának vizsgálata egészen az 1940-es évekre nyúlik vissza (vö. pl. Curry 1940). Már igen korán megállapították, hogy az átlagos f0 értékére számos különböző faktor gyakorol hatást, mint például a beszélők életkora és neme (vö. pl. Fitch–Holbrook 1970; Hollien–Shipp 1972), a beszélő anyanyelve és nyelvjárása, tágabb értelemben véve az adott beszélőt körülvevő kultúra és az, hogy mely rasszhoz tartozik (vö. pl. Hanley 1951; Hanley et al. 1966; Hudson–Holbrook 1982; Majewski et al. 1972), a különböző fiziológiai tényezők és hormonális hatások (összefoglalóan l. Balázs 1993; Hacki 2013), de az adott beszédhelyzet (vö. pl. Ishi et al. 2008) és beszédtípus (l. 1.2. alpont) is meghatározó lehet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__47/#m1003anyt34_45_p2)
A beszédünk jellemzői, így az alapfrekvencia-jellemzők is, változnak az életünk során (összefoglalóan l. Balázs–Bóna 2016). Míg a gyermekkori és a hosszabb távú felnőttkori változások jól dokumentáltak, addig a középtávú felnőttkori változásokat ritkábban elemzik, azok esetlegessége miatt. A jelen tanulmányban egy ilyen kutatás egyik összefoglaló állomását mutatjuk be. A beszélők több beszédtípusát vetjük össze 10 év elteltével. Míg korábbi longitudinális vizsgálataink egy-egy nemre vagy egy-egy beszédtípusra vonatkoztak, a jelen eredményekben a spontán, félspontán és kétféle olvasott beszédtípus összehasonlítása lehetővé teszi, hogy ne az egy-egy beszédtípusban esetlegesen megjelenő, hanem a beszélőre általában jellemző változást írjuk le, valamint hogy azt a beszélőn belüli variabilitáshoz viszonyítsuk.