1.1. Az alapfrekvencia-jellemzők középtávú longitudinális változásai
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p1)
A legtöbb tanulmány a felnőttek esetében nagy, 20–30 vagy több évet átfogó változásokról ír. Ezekhez viszonyítva értelmezzük a jelen vizsgálatban a mintegy 10 évet átfogó változásokat „középtávú”-ként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p2)
Alkalmazott fonetikai kérdésekben, például a kriminalisztikai beszélőazonosításban vagy egészségügyi vizsgálatok során kérdésként merülhet fel, milyen mértékű változás, esetleg milyen csoporttendenciák figyelhetőek meg, milyen feltételek mentén következhetnek ezek be. Igazságügyi eljárások során gyakori, hogy néhány év elteltével rögzített beszédminták (tudomásunk szerinti a leghosszabb dokumentáltan eltelt idő 27 év) alapján kell a beszélő azonosságát megítélni (French et al. 2006). Egy folyamatban lévő kutatás alapján elmondható például, hogy 10 év különbséggel rögzített beszédmintákra a beszélő azonosítása során jelentősen alacsonyabb azonossági pontszámok nyerhetőek, mint azonos időpontban rögzített, akár eltérő beszédtípusú mintákra (Gráczi et al. megj. előtt).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p3 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p3)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__48/#m1003anyt34_46_p3)
Nemcsak az idősebb, hanem a fiatalabb életkorokban is figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek hathatnak a beszédképzésünkre. Ilyen tényező például az öregedés, amely a 30. életév táján elkezdődik több szervünk esetében is. Nemcsak az elsődleges öregedés, azaz a szervezetnek az életkor mentén történő változásai, hanem a másodlagos öregedés, vagyis a betegségek, a környezeti hatások és az életvitel hatása is közrejátszik mindebben (Busse 2002). Mindezen hatások nagy egyéni eltéréseket mutatnak (Belsky et al. 2015).