1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p1)
A hangjelölő írásrendszerekkel rendelkező nyelvek beszélői számára egyértelműnek tűnik, hogy a beszéd beszédhangok sorozata, és a beszéd hangkészlete meghatározott (és meglehetősen kis számú) elemet tartalmaz, melyből az adott nyelvben (beszédben) előforduló szavak vagy közlések hangalakjai felépülnek. A beszédtudomány számára azonban korántsem egyértelmű, hogy a beszéd beszédhangok sorozataként jön létre, hiszen a beszéd akusztikai vagy fiziológiai (artikulációs) vetületeiben nem találunk egyértelműen azonosítható hanghatárokat: a beszédhangok létrehozásáért egymással átfedésben létrehozott artikulációs gesztusok felelősek (Magen 1997).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p2 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p2)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__5/#m1003anyt34_3_p2)
Az ún. koartikuláció vizsgálatában mégis feltételezzük ezeknek a szegmentumoknak (és ezek absztrakt kategóriákba való rendeződésének) a létezését (Kühnert–Nolan 1999). A koartikuláció ugyanis nem más, mint a beszédhangok létrehozásához szükséges artikulációs mozdulatok (gesztusok) időbeli átfedése és interakciója (Farnetani–Recasens 2010), aminek következtében az absztrakt reprezentációban feltételezett szegmentumok a beszédben a szomszédos beszédhangok hatására eltérő fonetikai környezetekben eltérően valósulnak meg (Kühnert–Nolan 1999). A koartikuláció tehát az egyik legfontosabb tényező azok közül, amelyek változatosságot eredményeznek a beszédhangok aktuális megvalósulásában. A jelen tanulmányban bemutatásra kerülő vizsgálat is ezt a tényezőt, illetve az ennek következtében előálló változatosságot vizsgálja egy speciális helyzetben, a magánhangzók között, a mássalhangzón átívelően ható koartikulációban.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
