Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Eljárás

A hanganyagokban a Praat szoftverrel (Boersma–Weenink 2008) annotáltam a szünettől szünetig terjedő beszédszakaszokat (minden szünettől szünetig tartó szakaszt külön jelöltem, függetlenül a szünet típusától), illetve jelöltem a néma és a kitöltött szüneteket. Ezután két Praat-szkript segítségével kinyertem a beszédszakaszok szótagszámát, illetve a beszédszakaszok és a szünetek időtartamát. Az annotálás során jelöltem a megakadásjelenségeket is. A megakadások közé a következő jelenségek tartoztak (vö. Lickley 2015; Roberts et al. 2009): kitöltött szünet (másképpen hezitálás, amikor egy hang vagy hangkapcsolat tölti ki a szünetet), nyújtás (a hang hosszabb ejtése, mint azt a környezetében levő hangok időtartamához képest „várnánk”), töltelékszó (beszédtervezési nehézséget jelző szó, amely nem ad hozzá a szöveg tartalmához), ismétlés, újraindítás (egy szó töredékének, majd a teljes szónak a kiejtése), szünet a szóban, önjavítás (egy tévesen megjelenő nyelvi elem után kiejtjük az eredetileg szándékoltat is).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave