5.1. 1. melléklet

Cash flow előrejelzés a gyakorlatban1

 

Historikus adatokon alapuló előrejelzés

 

Az előrejelzés célja a jövőbeli teljesítmény valószínűsíthető tartományának a meghatározása. Az alábbi ábra az ún. cash drivereket, a pénzáram-generálásban és -felhasználásban szerepet játszó tényezőket foglalja össze.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1009ve_3019/#m1009ve_3019 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1009ve_3019/#m1009ve_3019)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1009ve_3019/#m1009ve_3019)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

A pénzáramok keletkezésének és felhasználásának forrásai

 

A pénzáram-előrejelzés első lépése azoknak a tényezőknek az elkülönítése, amelyek az adott projektnél, vállalatnál a legnagyobb hatást gyakorolják a pénzáramok nagyságára. A legtöbb vállalatnál, ha nincs folyamatban esedékes beruházás, a pénzáramok nagysága az árbevétel alakulásától függ a legjobban. Az árbevétel növekedése rendszerint költségek, készletek emelkedését vonja maga után. A pénzáramlás előrejelzésekor feltételezésekből indulunk ki (pl. piac mérete, árak alakulása), ennek megfelelően a pénzáramlás pontossága a feltételezések pontosságán alapszik.

A pénzáram-előrejelzésnél a vállalat jövőbeli teljesítményére és valószínűsíthető pénzügyi kondícióira kell becslést adni. Jól meghatározott vállalati stratégia segít a számszerűsítésben. A pénzáramok meghatározása során a stratégiából származtatható kérdések pénzügyi vonatkozásait kell részletezni. Ennek meghatározáshoz segítenek az alábbi kérdések:

• Milyen piaci feltételek alakítják a vállalat termelési tervét?
• Érdemes-e a kibocsátást és a kapacitásokat növelni?
• Képes lesz a vállalat a jelenlegi hiteleiből fakadó kötelezettségeket teljesíteni?
• Mekkora új hitelfelvétel szükséges a növekedés finanszírozásához?
• A beruházást, forgótőke-feltöltést milyen forrásból finanszírozzák? Mekkora hitelfelvételt tesznek lehetővé a pénzáramok?
• Miként növekszik az áttétel a beruházási célú hitelfelvétellel, és milyen hatása lesz a tőkeköltségre?
• Hogyan strukturálják a hiteleket lejárat és hitelfajták szerint?

 

A pénzáramok tervezéséhez első lépés a vállalat múltbeli teljesítményének elemzése, a kezdő input adatok kalkulálása. A múltbeli teljesítmény elemzésekor a vállalati mérleg, eredménykimutatás és cash flow kimutatás szolgáltatja a fontosabb input tényezőket.

A pénzáramtervezés lépései:

• A vállalati működés múltbeli adatainak elemzése.
• Kiinduló feltételek rögzítése (piac, árak, banki, makroökonómiai kondíciók).
• A pénzügyi tervezés céljának meghatározása.
• Formalizált pénzügyi tervek elkészítése (mérlegterv, eredményterv, cash flow terv).

 

A vállalatoknál a termelési, értékesítési, beruházási tervekre alapozott pénzügyi terv elkészítése tartalmazza a jövőbeli pénzáramokat. Most egyszerűsített vállalati példán keresztül mutatjuk be a pénzáramtervezés kiemelt tényezőinek meghatározását. A cél FCFF-típusú pénzáram meghatározása a következő 5 évre.

 

TECO Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó vállalat kiemelt mérlegtételei

Eszközök (M euró)
A tétel megnevezése	2006	2007	2008	2009
Befektetett eszközök
Immateriális javak	0	0	0	0
Tárgyi eszközök	25 375	29 280	43 400	43 850
Befektetett pénzügyi eszközök	1 050	1 050	4 470	0
Befektetett eszköz összesen	26 425	30 330	47 870	43 850
Forgóeszközök
Készletek	15 560	13 620	33 450	20 724
Vevők	5 408	13 045	10 400	8 860
Pénzeszközök, értékpapírok	15 897	34 918	38 844	65 885
Forgóeszközök összesen	36 865	61 583	82 694	95 469
Eszközök összesen	63 290	91 913	130 564	139 319
Források (M euró)
Saját tőke
Jegyzett tőke, tőketartalék	40 000	40 000	40 000	40 000
Eredménytartalék	0	10 290	24 898	38 164
Adózott eredmény	10 290	14 608	13 266	12 176
Saját tőke összesen	50 290	64 898	78 164	90 340
Kötelezettségek
Hosszú lejáratú hitel	6 200	12 000	12 000	12 000
Rövid lejáratú hitel	600	3 215	28 300	23 379
Szállítók	6 200	11 800	12 100	13 600
Kötelezettségek összesen	13 000	27 015	52 400	48 979
Források összesen	63 290	91 913	130 564	139 319

 

TECO Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó vállalat eredménykimutatása

	2006	2007	2008	2009
+Árbevétel	62 580	74 510	73 800	75 100
–Eladott áruk beszerzési értéke	40 677	46 200	44 100	46 800
–Általános költségek	6 030	6 500	6 800	6 850
–Értékcsökkenés	2 030	2 340	3 038	3 070
=Működési eredmény	13 843	19 470	19 862	18 380
–Nettó kamatfizetés	980	1 210	3 280	3 160
=Adózás előtti eredmény	12 863	18 260	16 582	15 220
–Társasági adó, 20%	2 573	3 652	3 316	3 044
=Adózott eredmény	10 290	14 608	13 266	12 176

 

TECO Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó vállalat kiemelt mutatói

	2006	2007	2008	2009	Átlag
Árbevétel %-os változása		19 ,06	-0 ,95	1 ,76	6 ,62
ELÁBÉ / árbevétel, %	65 ,00	62 ,01	59 ,76	62 ,32	62 ,27
Általános költség / árbevétel, %	9 ,64	8 ,72	9 ,21	9 ,12	9 ,17
Tárgyi eszköz / árbevétel, %	40 ,55	39 ,30	58 ,81	58 ,39	49 ,26
Értékcsökkenés / tárgyi eszköz, %	8 ,00	7 ,99	7 ,00	7 ,00	7 ,50
Készletforgási napok	139 ,62	107 ,60	276 ,85	161 ,63	171 ,43
Vevőforgási napok	31 ,54	63 ,90	51 ,44	43 ,06	47 ,49
Szállítóforgási napok	55 ,63	93 ,23	100 ,15	106 ,07	88 ,77

 

A vállalat múltbeli adatainak elemzése jóval több mutató alapján lehetséges, a következőkben a kiemelt mutatószámokat használjuk fel a pénzáramok tervezésekor. Az árbevétel fontos szerepet tölt be a pénzáramok tervezésének gyakorlati módszerei között. Az árbevétel a legjelentősebb forrása a pénzbeáramlásnak, nagysága hatást gyakorol a felhasznált készletekre és az állóeszközigényre.

 

A várható árbevétel és költségek meghatározása

 

Az árbevétel becsléséhez a vállalati marketing-/piackutató osztály adhat kiinduló feltételezéseket. Az árbevételhez ugyanis a piaci lehetőségeket, tendenciákat kell felmérni. Célszerű termékenként elemezni, hogy az adott termék piaca növekedés, beszűkülés előtt áll, mekkora növekedés/csökkenés várható a termékek eladásában, milyen verseny várható az adott termék piacán stb. Az árbevétel másik kulcstényezője az egységárak alakulása. A keresleti, piaci és költségtényezőkből is következtetést lehet levonni az árak alakulására, de célszerű makroökonómiai tendenciákkal is kiegészíteni, amely az általános árszínvonal változására ad előrejelzést. A keresleti adatok előrejelzésekor, a piac méretének becslésekor statisztikai módszerekkel, például lineáris regressziószámítással, lehet az előrejelzés tendenciáit számszerűsíteni. Ha a lineáris regressziószámítást vállalati adatok alapján végezzük el, a rendelkezésre álló adatok mennyisége legtöbbször korlátozott, a rövid idősorok miatt az esetleges kiugró értékek torzítják az eredményt.

A keresleti és áradatok alapján kalkulált árbevétel magán hordozza a bizonytalanságból fakadó hatásokat. A gyakorlatban ezért gyakran a múltbeli tendenciák jövőre történő kivetítésével határozzák meg az árbevételt és más kulcsadatokat.

Árbevétel becslése, egyszerű múltbeli átlagadatok jövőre vetítésével:

A TECO vállalatnál az árbevétel múltbeli %-os változását vetítjük előre. Kiinduló adatok:

2007	2008	2009	Átlag
19,06	–0,95	1,76	6,62

 

A jövőbeli árbevétel tervezésénél azt valószínűsítjük, hogy az árbevétel évenként átlagosan 6,62%-kal növekszik.

 

Árbevétel-előrejelzés (M euró):

	2009	2010	2011	2012	2013	2014
Árbevétel	75 100	80 072	85 372	91 024	97 050	103 474

 

Az árbevétel-alakulásra „megbízhatóbb” adatokat kapunk, ha a piaci tendenciák alapján az értékesítési szakemberek készítenek előrejelzést. Az általuk készített becslésben kifejezésre jut az adott termékpiac sűrített értékítélete.

Az árbevételbecslés elveihez hasonlóan a költségekre és a működési eredményre vonatkozóan is készíthetünk előrejelzést. Az eladott áruk beszerzési költségét a becsült árbevételadatok alapján, a múltbeli átlag 62,27%-os ELÁBÉ / árbevétel mutatója alapján számoljuk. Az általános költségeket is ezzel a módszerrel határozzuk meg, az árbevétel 9,17%-a az általános költség. A két költségadatot együtt is lehetne kezelni, de a mérlegtételeknél a készlettervezéshez szükségünk van a várható ELÁBÉ-adatokra.

 

	2010	2011	2012	2013	2014
Árbevétel	80 072	85 372	91 024	97 050	103 474
ELÁBÉ	49 861	53 161	56 681	60 433	64 434
Általános költség	7 343	7 829	8 347	8 899	9 489
Értékcsökkenés

 

A DCF-típusú vállalatértékeléshez, az FCFF-pénzáramok meghatározásához szükségünk van az EBIT-re eső adófizetési kötelezettség meghatározására, ehhez pedig az értékcsökkenésre. Az értékcsökkenés a meglevő tárgyi eszközök és a jövőbeli beruházások függvénye. A pro forma eredmény levezetését ezért félbeszakítjuk, és a mérlegtételeket építjük fel.

 

Mérlegtételek meghatározása

 

A mérlegtételek között a tárgyi eszközök állományának meghatározása a kiindulópont. Ha a vállalat a termelési kapacitást is növelni akarja, akkor a várható beruházási adatokból számítjuk a tárgyi eszközök növekedését. Esetünkben a meglevő kapacitás alkalmas az árbevételi terv megvalósítására, csak pótló és kisebb eszközbeszerzést terveznek. A tárgyi eszközök nagyságát is árbevétel-arányosan tervezik, a múltbeli tárgyi eszköz / árbevétel mutató átlagos értéke (49,26%) alapján határozzák meg. Külön soron az értékcsökkenés összegét is meghatározzuk, amely a tervezett tárgyieszköz-állománynak átlagosan 7,5%-a, amely a múltbeli adatok alapján meghatározott érték.

 

	2010	2011	2012	2013	2014
Tárgyi eszközök	39 443	42 054	44 838	47 807	50 972
Értékcsökkenés	2 958	3 154	3 363	3 586	3 823
Készletállomány	23 418	24 968	26 621	28 384	30 263
Vevőállomány	10 418	11 108	11 843	12 627	13 463
Szállítóállomány	12 126	12 929	13 785	14 698	15 671

 

A készlet-, vevő- és szállítóállomány nagyságát az átlagos készletforgási, vevőforgási és szállítóforgási napok alapján számítjuk ki.

A készletforgási napokat az alábbi képlettel számítottuk:

 

search

 

A múltbeli adatok alapján 171,43 napot kaptunk átlagos készletforgási napnak. A tervezett eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) adatok alapján, a készletforgási napok képlet átrendezésével, évenként számítjuk ki a készletadatokat. Az első tervadat számítása 2010-re:

 

search

 

A vevőállomány átlagos forgási napjainak száma 47,49 nap, a szállítóállomány átlagos forgási napjainak száma 88,77 nap volt. A forgási napokból számított tervezett állomány adatképlete és az első tervadat számítása:

 

search

search

search

search

 

A mérlegtételek eszközei közül a pénzállományadatok hiányoznak. Ezeket indirekt jelleggel, a tervezett mérlegadatokból, a mérlegegyezőség elve alapján utólag lehet kiszámítani.

A pénzszükséglet a források tervezését jelenti. A vállalat a következő évekre változatlan szinten kívánja tartani a jegyzett tőke nagyságát. Osztalékfizetéssel az egyszerűsítés kedvéért nem számolunk. A pénzügyi befektetések értéke továbbra is zérus marad. A külső finanszírozási források bevonásához összeállította a hiteltőke-törlesztések lejárat szerinti összegeit, és azt tervezi, hogy a kamatok nagyságát is a hiteltervek alapján határozza meg. A meglevő hosszú lejáratú hitelei után 12% az éves kamat, az új hitelfelvételnél 1% kamatcsökkenéssel számol. A kamatot az év eleji állományra számoljuk. A rövid lejáratú hitelek állományát az árbevétel 30%-os szintjéhez igazítja, ennek várható kamata 8,5%.

 

Hiteltörlesztési és kamatterv:

	2009	2010	2011	2012	2013	2014
Meglévő hosszú lejáratú hitel	12 000
Ennek tőketörlesztési terve		4 000	4 000	4 000
Meglévő hitel év végi állománya		8 000	4 000	0
Új hitel felvétele			15 000
Ennek törlesztése				5 000	5 000	5 000
Új hitel állománya év végén			15 000	10 000	5 000	0
Hosszú lejáratú hitel összesen	12 000	8 000	19 000	10 000	5 000	0
Hosszú lejáratú hitel kamata		1 440	960	2 130	1 100	550
Rövid lejáratú hitel (időszak eleji árbevétel 30%-a)	23 379	22 530	24 021	25 612	27 307	29 115
Rövid lejáratú hitel kamata (időszak eleji állomány 8,5%-a)
Kamatfizetés összesen		1 987	1 915	2 042	2 177	2 321

 

A kamatfizetési adatok segítségével teljessé tehető az eredménykimutatás tervezete.

 

TECO-eredménytervadatok

	2010	2011	2012	2013	2014
Árbevétel	80 072	85 372	91 024	97 050	103 474
ELÁBÉ	49 861	53 161	56 681	60 433	64 434
Általános költség	7 343	7 829	8 347	8 899	9 489
Értékcsökkenés	2 958	3 154	3 363	3 586	3 823
Működési eredmény	19 910	21 228	22 634	24 132	25 729
Kamatfizetés	3 427	2 875	4 172	3 277	2 871
Adózás előtti eredmény	16 483	18 353	18 462	20 855	22 858
Társasági adó, 20%	3 297	3 671	3 692	4 171	4 572
Adózott eredmény	13 186	14 683	14 769	16 684	18 287

 

Az FCFF-pénzáramok meghatározása az eredménytervből:

 

TECO várható vállalati szabad pénzárama

	2010	2011	2012	2013	2014
Működési eredmény	19 910	21 228	22 634	24 132	25 729
–Működési adóteher	3 982	4 246	4 527	4 826	5 146
+Értékcsökkenés	2 958	3 154	3 363	3 586	3 823
=Működési pénzáram	18 886	20 137	21 470	22 891	24 406
–Működőtőke-változás	5 726	1 437	1 532	1 634	1 742
–Beruházási pénzáram	-1 448	5 765	6 147	6 554	6 988
=FCFF-pénzáram	14 609	12 934	13 791	14 703	15 677

 

A működési adóteher egyszerűen a működési eredmény csökkentve a 20%-os adókulccsal. A működő tőkét a készletek + vevők – szállítók állományaként számítottuk. A beruházási pénzáramot pedig a mérlegből és az eredménykimutatásból indirekt módon a befektetett eszközök (pontosabban inkább tárgyi eszközök és immateriális javak) állományváltozása + értékcsökkenés összegeként számítottuk.

A pénzügyi tervezés teljessé tételét jelenti, ha a meglevő adatokból felépítjük a tervezett mérlegadatokat. A hiányzó pénzállomány értékét az eszköz-forrás egyezőség elve alapján indirekt jelleggel állapítjuk meg.

 

TECO mérlegtervadatai

Eszközök, M euró
A tétel megnevezése	2010	2011	2012	2013	2014
Befektetett eszközök
Immateriális javak	0	0	0	0	0
Tárgyi eszközök	39 443	42 054	44 838	47 807	50 972
Befektetett pénzügyi eszközök	0	0	0	0	0
Befektetett eszköz összesen	39 443	42 054	44 838	47 807	50 972
Forgóeszközök
Készletek	23 418	24 968	26 621	28 384	30 263
Vevők	10 418	11 108	11 843	12 627	13 463
Pénzeszközök, értékpapírok	72 903	96 029	99 072	107 850	118 037
Forgóeszközök összesen	106 739	132 105	137 537	148 860	161 763
Eszközök összesen	146 183	174 160	182 375	196 667	212 735
Források, M euró
Saját tőke
Jegyzett tőke, tőketartalék	40 000	40 000	40 000	40 000	40 000
Eredménytartalék	50 340	63 526	78 209	92 978	109 662
Mérleg szerinti eredmény	13 186	14 683	14 769	16 684	18 287
Saját tőke összesen	103 526	118 209	132 978	149 662	167 949
Kötelezettségek
Hosszú lejáratú hitel	8 000	19 000	10 000	5 000	0
Rövid lejáratú hitel	22 530	24 021	25 612	27 307	29 115
Szállítók	12 126	12 929	13 785	14 698	15 671
Kötelezettségek összesen	42 656	55 951	49 397	47 005	44 786
Források összesen	146 183	174 160	182 375	196 667	212 735

 

A bemutatott várható FCFF-pénzáram meghatározásához szükséges paraméterek megragadásának módszerét egy egyszerűsített pénzügyi terv keretében mutattuk be. Az alkalmazott módszer elsősorban az árbevétel változására épít. Kulcsfontosságú ezért a várható árbevételadatok meghatározásának módszere. Elfogadott, hogy a jó szakértői becslés jobb eredményt ad, mint a múltbeli adatok kivetítése. Érdemes a további számításokkal is felmérni a hatásokat. Érzékenységi, szcenárióelemzés, szimulációs módszerek támogatása segítheti a legjobb változat kiválasztását.

 

1

Az AP Nyrt. példáján bemutatott néhány, legfontosabb értékparaméter előrejelzésén alapuló cash flow terv mellett egy másik módszer, amikor az éves beszámoló számszaki kimutatásaiban szereplő adatok tételes előrejelzésére vállalkozik az értékelő. Ez a melléklet ennek egy egyszerűsített változatát mutatja be.

Tartalomjegyzék

• Vállalatértékelés
• Impresszum
• chevron_right1. Bevezetés
  • chevron_right1.1. A vállalati érték
    • 1.1.1. A vállalatértékelés, értékkategóriák
    • 1.1.2. Az értékelés célja, módszerei
    • 1.1.3. A funkcionális vállalatértékelés
    • 1.1.4. A vállalatértékelés módszerei
• chevron_right2. DCF-alapú vállalatértékelési módszerek
  • chevron_right2.1. DCF-módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben
    • 2.1.1. A vállalatértékelés DCF-modellje
    • 2.1.2. Az értékelés tárgya
    • 2.1.3. A DCF-alapú vállalatértékelés folyamata
  • chevron_right2.2. A DCF-modellek alapja: a pénzáramok számításba vétele és a diszkontráta
    • chevron_right2.2.1. Cash flow kimutatás
      • 2.2.1.1. A szabályozott cash flow kimutatás
      • 2.2.1.2. Az FCFF levezetésére szolgáló kimutatás
      • 2.2.1.3. Eset – MTelekom historikus pénzáramának (FCFF/FCFE) meghatározása
    • chevron_right2.2.2. Alkalmazott diszkontráták – elvárt hozam, tőkeköltség
      • 2.2.2.1. Miller–Modigliani-tételek
      • 2.2.2.2. Részvényesi tőke értéke, elvárt hozama, kockázata és a tőkeáttétel az MM-feltételek módosítása esetén
  • chevron_right2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek
    • 2.3.1. APV-módszer (Adjusted Present Value)
    • 2.3.2. FCFF/WACC-módszer
    • 2.3.3. EVA-módszer
    • 2.3.4. DDM-modell
    • 2.3.5. ECF-módszer
  • chevron_right2.4. A CCF-módszer, valamint a DCF-módszerek összehasonlító elemzése
    • 2.4.1. Az APV- és a CCF-módszer
    • 2.4.2. Mikor milyen módszert válasszunk az értékeléshez?
    • 2.4.3. FCFF és EVA
    • 2.4.4. FCFF és DDM, ECF
  • chevron_right2.5. A DCF-alapú értékelés paramétereinek, a pénzáramokat meghatározó paramétereknek az előrejelzése
    • 2.5.1. Az értékvezérlők azonosítása
    • chevron_right2.5.2. Az explicit előrejelzési időszak hosszának megválasztása
      • 2.5.2.1. Kitérő a növekedési periódus hosszának meghatározásához
  • chevron_right2.6. A historikus adatok aktualizálása, korrekciója, normalizálása
    • 2.6.1. A múltbeli adatok aktualizálása
    • chevron_right2.6.2. A historikus adatok korrekciója
      • 2.6.2.1. Működési ráfordítások korrekciója
      • 2.6.2.2. Az egyes tételek értékének korrekciója
      • 2.6.2.3. Az eredmény menedzseléséből fakadó korrekciós követelmény
    • 2.6.3. A historikus adatok kisimítása, normalizálása
  • chevron_right2.7. A pénzáramok előrejelzése és az előrejelzés felülvizsgálata, ellenőrzése
    • 2.7.1. A vállalat stratégiai helyzete. A befektetett tőke hozama
    • chevron_right2.7.2. Az FCFF paramétereinek előrejelzése a növekedési periódusra
      • 2.7.2.1. A növekedési ütem meghatározása
      • 2.7.2.2. A befektetési cash flow nagyságának előrejelzése
      • 2.7.2.3. Egyéb tételek előrejelzése
    • 2.7.3. Az előrejelzés valószerűségének ellenőrzése
  • chevron_right2.8. Eset – Az MTelekom pénzáramának előrejelzése a növekedési (explicit) időszakra
    • 2.8.1 A historikus értékparaméterek meghatározása, elemzése
    • 2.8.2. Az MTelekom értékparaméterei iparági összehasonlításban
    • 2.8.3. Az FCFF előrejelzése a növekedési (explicit) periódusra
  • chevron_right2.9. A tőkeköltség előrejelzése
    • chevron_right2.9.1. A tulajdonos elvárt hozama, a tőkeköltség
      • 2.9.1.1. Kockázatmentes kamatláb
      • 2.9.1.2. Részvénypiaci kockázati prémium
      • 2.9.1.3. Béta előrejelzése
    • 2.9.2. A hitelező elvárt hozama
    • chevron_right2.9.3. Egyéb paraméterek becslése a tőkeköltséghez
      • 2.9.3.1. Adókulcs becslése
      • 2.9.3.2. A vállalat finanszírozási szerkezete
    • 2.9.4. Összegzés: a WACC meghatározása
  • chevron_right2.10. Eset – MTelekom tőkeköltségének becslése
    • chevron_right2.10.1. A tulajdonosi tőkeköltség becslése
      • 2.10.1.1. Kockázatmentes hozam előrejelzése
      • 2.10.1.2. Átlagos piaci kockázati prémium (MRP, alapprémium) és országkockázati prémium (CRP)
      • 2.10.1.3. A saját tőke releváns kockázati mérőszámának, a bétának (β) az előrejelzése
    • 2.10.2. Hitel tőkeköltsége
    • 2.10.3. WACC becslése
  • chevron_right2.11. A tőkeköltséget alakító egyéb paraméterek
    • 2.11.1. Országkockázat
    • chevron_right2.11.2. Egyéb prémiumok és diszkontok
      • 2.11.2.1. Méretprémium (size-effect)
      • 2.11.2.2. A likviditáshiány miatti kockázati prémium
      • 2.11.2.3. Az ellenőrzési jogokhoz felszámított diszkont/prémium
  • chevron_right2.12. A maradványérték becslése
    • 2.12.1. A maradványérték paramétereinek előrejelzése
    • chevron_right2.12.2. A maradványérték becslésének módszerei
      • 2.12.2.1. Maradványérték becslése az FCFF-modell alkalmazásával
      • 2.12.2.2. A maradványérték becslése a gazdasági profit (EVA-) módszerrel
      • 2.12.2.3. Nem DCF-alapú módszerek
      • 2.12.2.4. A maradványérték meghatározása
  • 2.13. Az értékelés lezárása
  • 2.14. Eset – MTelekom értékelésének lezárása
  • 2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről
• chevron_right3. Egyéb vállalatértékelési módszerek
  • chevron_right3.1. Relatív értékelés módszere
    • 3.1.1. Az összehasonlító vállalatok csoportjának kijelölése
    • chevron_right3.1.2. A leggyakrabban használt szorzószámok
      • 3.1.2.1. Eredményalapú szorzószámok
      • 3.1.2.2. Könyv szerinti értéken alapuló szorzószámok
      • 3.1.2.3. Bevételalapú és iparág-specifikus szorzószámok
    • 3.1.3. A szorzószámok alkalmazása a vállalatértékelésben
    • 3.1.4. A relatív értékelés jelentősége, potenciális csapdák
  • 3.2. Vállalatértékelés reálopciós módszerrel
  • 3.3. Eszközalapú értékelés
• 4. Felhasznált irodalom
• chevron_right5. Mellékletek
  • 5.1. 1. melléklet
  • 5.2. 2. melléklet
  • 5.3. 3. melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//