Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek

A pénzáramok és a tőkeköltség generálásának alapismereteit áttekintő fejezetet követően összegezzük a legismertebb közvetett és közvetlen DCF-módszereket, amelyek a részvényesi, illetve a tulajdonosi tőke meghatározásában alternatív megoldásként kínálkoznak.
 
16. ábra: DCF-alapú közvetett és közvetlen módszerek
Forrás: a szerző szerkesztése
 
Közvetett módszerek alkalmazása során a vállalat egészének, a teljes működést szolgáló eszközportfóliónak az értékét határozzuk meg, és ebből a tulajdonosi tőke értéke közvetetten kerül meghatározásra az
 
 
összefüggés alapján.
A közvetett DCF-alapú módszerek a következők:
  • APV- (Adjusted Present Value) módszer,
  • FCFF/WACC-módszer,
  • CCF- (Capital Cash Flow) módszer,
  • EVA- (Economic Value Added) módszer.
 
A közvetlen vállalatértékelési módszerek közvetlenül a tulajdonosi tőke értékét határozzák meg:1
  • DDM- (Dividend Discount Model),
  • FCFE- (Equity Cash Flow) módszer.
 
Fernandez (2007) cikkében tíz DCF-alapú módszert említ, mi kiemeltük ebből a leggyakrabban alkalmazott módszereket. Azonban meg kell említeni, hogy bármilyen DCF-módszert alkalmazunk a vállalat, illetve a tulajdonosi tőke értékének meghatározásához, mindegyik módszer – ha jól dolgoztunk – ugyanazt az eredményt kell hogy adja (hiszen ugyanazt az értéket keressük, csak más úton). Ezek a módszerek tovább szaporíthatók (nyilván ezek számának öncélú gyarapítása értelmetlen), csak arra kell figyelni, hogy a DCF-alapú alapmodell
 
 
számlálójában, a pénzáramokban eszközölt változtatásokkal konzisztens módosítás történjen a nevezőben, az alkalmazott diszkontrátában.
A kockázati konzisztencia biztosítása mellett, a pénzáramlás és a diszkontráta illesztése még a következőket tekintve is szükséges:
  • Infláció: Nominális pénzáramhoz nominális diszkontrátát illesztünk, reálpénzáramhoz reáldiszkontrátát, azaz a DCF-modellek alkalmazása során az inflációt konzisztensen kezeljük. Általában „reált reálhoz” illesztünk, bár a számviteli problémák jelentősebb zavaró hatásának elkerülése érdekében (így az amortizáció, hitelek stb. kapcsán) inkább szokás mind a pénzáramot, mind a diszkontrátát nominálértéken kezelni. A historikus adatokra alapozott vállalatértékelés gyakorlata jellemzően inflációs bázison tervez. Fontos azonban az infláció konzisztens kezelése a múlt- és a jövőbeli paraméterek tekintetében is!
  • Devizanem: Amilyen devizában történt a pénzáramlás számításba vétele, az elvárt hozamokat is ugyanabban a devizában kalkuláljuk.
  • Adók: A pénzáram és diszkontráta vonatkozásában vagy adózás előtti bázison, vagy adózás utáni bázison dolgozunk. Az utóbbi esetben mind a számláló (pénzáramok), mind a nevező (diszkontráta) vonatkozásában ugyanazokkal az adónemekkel kalkulálunk. Az adók kapcsán a társasági adó figyelembevétele utáni, de a személyi jövedelemadók előtti pénzáramok és diszkontráták használata a jellemző.
 
1 Miután itt is az üzleti tevékenység DCF-alapú értékelése történik, az értékelés lezárásakor számolni kell azokkal az eszközökkel (NOA), amelyek nem szolgálják a működést közvetlenül.

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave