Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.6.2. A historikus adatok korrekciója

A cash flow kimutatás kiindulópontját a működési eredmény (EBIT) és a tisztán saját tőkefinanszírozás melletti adózott működési eredmény (NOPLAT) jelenti. Az eredménykategóriák tartalmát ellenőrizni kell, hogy mennyiben fejeznek ki tényleges értéket, és ezeket szükség esetén korrigálni kell. Dierks és Patel (1997) 164 korrekciós tételt gyűjtött össze, amelyekből Takács András (2008) nyomán kiemeljük azokat, amelyek lényeges hatással bírnak a cash flow becslés kiindulópontját képező eredménykategóriákra, továbbá amelyek a korlátozott információval rendelkező külső érdekeltek által is elvégezhetők, és relevanciával bírnak a hazai számviteli törvény ismeretében. Az eredménykategóriák korrekciójához hasonlóan, jellemzően azzal együtt korrekciókra kerül sor a befektetési és finanszírozási pénzáramot alakító historikus adatok tekintetében is.
Legjellemzőbb a
  • működési ráfordítások, beruházások, pénzügyi ráfordítások nem megfelelő besorolása következtében kialakuló korrekciós követelmény,
  • az egyes tételek értékének meghatározásából származó korrekciós követelmény,
  • az eredmény menedzseléséből fakadó korrekciós követelmény.
 
Mintegy általános megjegyzésként az e fejezetben tárgyalt korrekciókhoz hozzáfűzhetjük azt, hogy elméletileg önmagában a számviteli elszámolásbeli változások nem befolyásolhatják a részvényesi értéket. Hiszen ilyen változások esetében csupán arról van szó, hogy a pénzáramokat termelő „reálfolyamatokat” némileg más nyelven írjuk le, de a folyamatok maguk ettől még nem változnak. A gyakorlatban a részvényesi érték esetleg módosulhat amiatt, hogy az adók jellemzően számviteli adatok alapján számítódnak, tehát a számviteli változások befolyásolhatják az adózási pénzáramokat. Mindezek nem érintik azt a következtetést, hogy a korrekciók segítik az értékvezérlő paraméterek precízebb előrejelzését.
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave