Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.6.2.3. Az eredmény menedzseléséből fakadó korrekciós követelmény

A besorolási problémák, a tételek helyes értékelésének problémája mellett felmerül az ún. „menedzselt eredmény” problémája. A vállalatok az eredményadatok menedzselésére azért fordítanak nagy figyelmet, mert úgy vélik, hogy a piac pozitív módon értékeli az időbeli stabilitást, a lassú, kiegyensúlyozott növekedést, azt, ha az eredményre vonatkozó várakozásokat a tényleges adatok meghaladják.
Az eredményadatok menedzselésének eszközei között Damodaran (2006, 240) a következőket sorolja föl:
  • Elemzői várakozások folyamatos követése és alakítása.
  • Beruházások tervezése a pénzáramlások stabilan tartásának érdekében.
  • Bevételek elszámolásának időzítése (késleltetett és korai elszámolás), amely felhasználható például a gyengébb időszakok bevételének kiegészítésére.
  • Tőkekiadások folyó működési költségként történő elszámolása (pl. K+F, oktatási, marketingköltségek stb.).
  • Tartalékok képzése és felhasználása. Jó években magasabb tartalékot képeznek, konzervatívabb becsléseket készítenek a várható veszteségekre, pl. a rossz követelésekre, a kinnlevőségek behajtására.
  • Befektetésekből, részesedésből származó jövedelem elszámolása stb.
 
Amikor a valós folyamatok megismerése érdekében a fenti módszerek alkalmazásából származó hatásokat korrigálni kívánjuk, számolni kell azzal, hogy a pénzáram (FCFF) meghatározásához a működési eredmény kategóriája jelenti az elvi kiindulópontot, így az eredményt módosító tételek közül csak azok vonatkozásában kell korrekciót eszközölni, amelyek a működési eredményt érintik. (Gyakran ezzel együtt jár a befektetési/beruházási pénzáramot alakító mérlegtételek módosításának szükségessége is.)
A besorolási problémaként említett tételek, valamint a tételek értékelésének problémája egyben az eredményadatok menedzselésének is az eszközét képezheti. Mint említettük, ezek sora végtelenül hosszú, a korrekciók esetén csak azokra a tételekre tudunk jellemzően fókuszálni, ahol a korrekció szükségességének, észszerűségének, irányának, mértékének megállapításához az információk az értékelést végző (jellemzően) külső érdekelt számára is feltételezhetően rendelkezésre állnak.
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave