Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.6.3. A historikus adatok kisimítása, normalizálása

A historikus adatok kisimítására, normalizálására alkalmas módszer az átlagszámítás − számtani, mértani átlagszámítás – módszere.
A historikus adatok kisimítására, normalizálására vonatkozó követelmény megértéséhez különösen jó példa a befektetési pénzáram historikus adatainak alkalmassá tétele az előrejelzéshez. A múltbeli éves nettó beruházás jellemzően jelentős ingadozást mutat minden vállalatnál, hiszen egy jelentősebb beruházást hosszú éveken keresztül nem követ jelentősebb beruházási célú pénzkiadás, ezért a historikus beruházási célú pénzáramok normalizálása, kisimítása a hosszú távú modellezés szempontjából javasolt. Erre a célra a leggyakrabban alkalmazott technika az elmúlt időszak beruházási célú pénzáramainak az átlagolása. Ezek az átlagértékek az adatok nagymértékű volatilitása esetén természetesen jelentős eltérést mutathatnak. A kisimított, normalizált nettó beruházások értékének meghatározásához ajánlott szempontok:
  • Éves nettó beruházás = Éves bruttó beruházás – Éves elszámolt értékcsökkenési leírás = Beruházások adott évi záróállománya – Beruházások nyitóállománya
  • Az éves bruttó beruházás átlagértékének meghatározásához az átlagolásba bevont időszak hosszát alapvetően az alakítja, hogy milyen időközönként eszközöl a vállalat nagyobb beruházást. (Amely vállalatok rövid múltra tekintenek vissza, ott az ágazati adatok jelenthetik a beruházástervezés kiindulópontját.)
  • A bruttó beruházást csökkentő értékcsökkenési leírás mértékének meghatározásánál lehetséges megoldás a vizsgált periódus átlagértékének figyelembevétele, vagy például Damodaran (2006) javaslata alapján a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás. Ez utóbbit indokolja, hogy miközben a beruházások alakulása erősen ingadozó, az értékcsökkenési leírás szintje jellemzően emelkedő, hiszen a bruttó beruházások alakulása szabja meg ennek trendjét.
 
18. táblázat: MTelekom Nyrt. eredménytételeinek normalizálása
EBIT normalizálása (millió HUF)
2016
2017
2018
2019
2020
Összesen
Input adatok:
 
 
 
 
 
 
Árbevétel
574 035
610 851
657 104
666 653
673 048
3 181 691
EBIT
76 185
77 488
76 978
83 180
84 824
398 655
Működési eredményhányad (%)
13
,3%
12
,7%
11
,7%
12
,5%
12
,6%
12
,5%
Saját tőke
544 931
581 333
580 073
614 932
632 154
2 953 423
Hitelek
446 816
389 224
339 646
311 368
375 631
1 862 685
ROIC (%)
7
,68%
7
,98%
8
,37%
8
,98%
8
,42%
8
,28%
Normalizálás néhány lehetséges módja:
 
1. módszer
 
Historikus EBIT-átlag
79 731
2. Módszer
 
Historikus ROIC-átlag (%)= 398 655 / (2 953 423 + 1 862 685)
8
,28%
EBIT = (D+E) × Historikus ROIC-átlag = (632 154 + 375 631) × 0,828
83 420
3. módszer
 
Iparági átlagos működési eredményhányad
14
,10%
EBIT = Árbevétel × Iparági átlagos működési eredményhányad = 673 048 × 0,141
94 900
Forrás: https://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/pc/datasets/psEurope.xls (Iparági átlagos működési eredményhányad)
 
A 18. táblázatban bemutatott három módszer a normalizálás lehetséges formáit mutatja, amelynek eredménye az előrejelzés kiindulópontját adhatja, amennyiben a várható jövőbeli kilátások ennek bekövetkezési valószínűségét erősítik.
A korrigált, normalizált, aktualizált adatok adják egyrészt az előrejelzéshez a bázisadatok halmazát, másrészt a felülvizsgált historikus adatokon alapuló teljesítményelemzés középpontjában állnak azok a kulcsfontosságú paraméterek (ROIC, ∆IC, g), az ezeket alakító tényezők, amelyekre alapozhatja az értékelő a jövőbeli előrejelzését. Copeland és munkatársai (1999, 6. fejezet) a múltbeli adatok elemzésének sorában utolsó lépésnek tekintik a vállalat pénzügyi egészségének a hitelezői szempontból történő elemzését, amely kérdésre a 2.9. fejezetben, A tőkeköltség előrejelzése című részben visszatérünk. A vállalat pénzügyi egészségének középpontjában a vállalati eladósodottság mértékének elemzése és előrejelzése áll, mint olyan, a tőkeköltséget (és ezen keresztül vállalatértéket) formáló paraméteré, amely paraméter nem kívülről meghatározott, hanem − bár korlátok között − a vállalat által választott stratégia függvénye.
A vállalat múltbeli teljesítménye jellemzően nem önmagában kerül értékelésre, hanem az ágazati historikus adatok függvényében. A jövőbeli versenyelőnyök megítélése szempontjából lényeges, hogy a múltban rendelkezett-e ilyen előnnyel a vállalat, annak mi volt a forrása stb. Mindezek az információk megkönnyítik, kontrollálhatóvá teszik az előrejelzést. (Ha nem tudunk különösebb versenyelőnyt azonosítani az értékelendő vállalat esetében, mert például a múltban jellemzően a befektetett tőke hozama az iparági átlaggal közel egyező értéket mutatott, akkor egy iparági átlagot meghaladó ROIC előrejelzése – minden más feltétel változatlansága esetén – erősen vitatható.)
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave