Vállalatértékelés
Értékteremtés és értékrombolás
2.6.3. A historikus adatok kisimítása, normalizálása
-
Éves nettó beruházás = Éves bruttó beruházás – Éves elszámolt értékcsökkenési leírás = Beruházások adott évi záróállománya – Beruházások nyitóállománya
-
Az éves bruttó beruházás átlagértékének meghatározásához az átlagolásba bevont időszak hosszát alapvetően az alakítja, hogy milyen időközönként eszközöl a vállalat nagyobb beruházást. (Amely vállalatok rövid múltra tekintenek vissza, ott az ágazati adatok jelenthetik a beruházástervezés kiindulópontját.)
-
A bruttó beruházást csökkentő értékcsökkenési leírás mértékének meghatározásánál lehetséges megoldás a vizsgált periódus átlagértékének figyelembevétele, vagy például Damodaran (2006) javaslata alapján a tárgyévben elszámolt értékcsökkenési leírás. Ez utóbbit indokolja, hogy miközben a beruházások alakulása erősen ingadozó, az értékcsökkenési leírás szintje jellemzően emelkedő, hiszen a bruttó beruházások alakulása szabja meg ennek trendjét.
|
EBIT normalizálása (millió HUF)
|
2016
|
2017
|
2018
|
2019
|
2020
|
Összesen
|
|
Input adatok:
|
|
|
|
|
|
|
|
Árbevétel
|
574 035 |
610 851 |
657 104 |
666 653 |
673 048 |
3 181 691 |
|
EBIT
|
76 185 |
77 488 |
76 978 |
83 180 |
84 824 |
398 655 |
|
Működési eredményhányad (%)
|
13 ,3% |
12 ,7% |
11 ,7% |
12 ,5% |
12 ,6% |
12 ,5% |
|
Saját tőke
|
544 931 |
581 333 |
580 073 |
614 932 |
632 154 |
2 953 423 |
|
Hitelek
|
446 816 |
389 224 |
339 646 |
311 368 |
375 631 |
1 862 685 |
|
ROIC (%)
|
7 ,68%
|
7 ,98%
|
8 ,37%
|
8 ,98%
|
8 ,42%
|
8 ,28%
|
|
Normalizálás néhány lehetséges módja:
|
|
|
1. módszer
|
|
|
Historikus EBIT-átlag
|
79 731
|
|
2. Módszer
|
|
|
Historikus ROIC-átlag (%)= 398 655 / (2 953 423 + 1 862 685)
|
8 ,28% |
|
EBIT = (D+E) × Historikus ROIC-átlag = (632 154 + 375 631) × 0,828
|
83 420
|
|
3. módszer
|
|
|
Iparági átlagos működési eredményhányad
|
14 ,10% |
|
EBIT = Árbevétel × Iparági átlagos működési eredményhányad = 673 048 × 0,141
|
94 900
|
Tartalomjegyzék
- Vállalatértékelés
- Impresszum
- 1. Bevezetés
- 2. DCF-alapú vállalatértékelési módszerek
- 2.1. DCF-módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben
- 2.2. A DCF-modellek alapja: a pénzáramok számításba vétele és a diszkontráta
- 2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek
- 2.4. A CCF-módszer, valamint a DCF-módszerek összehasonlító elemzése
- 2.5. A DCF-alapú értékelés paramétereinek, a pénzáramokat meghatározó paramétereknek az előrejelzése
- 2.6. A historikus adatok aktualizálása, korrekciója, normalizálása
- 2.7. A pénzáramok előrejelzése és az előrejelzés felülvizsgálata, ellenőrzése
- 2.8. Eset – Az MTelekom pénzáramának előrejelzése a növekedési (explicit) időszakra
- 2.9. A tőkeköltség előrejelzése
- 2.10. Eset – MTelekom tőkeköltségének becslése
- 2.11. A tőkeköltséget alakító egyéb paraméterek
- 2.12. A maradványérték becslése
- 2.13. Az értékelés lezárása
- 2.14. Eset – MTelekom értékelésének lezárása
- 2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről
- 3. Egyéb vállalatértékelési módszerek
- 3.1. Relatív értékelés módszere
- 3.2. Vállalatértékelés reálopciós módszerrel
- 3.3. Eszközalapú értékelés
- 4. Felhasznált irodalom
- 5. Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 109 2
Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.
Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero