Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.7.3. Az előrejelzés valószerűségének ellenőrzése

Az előrejelzés valószínűségének ellenőrzése során az értékelő megvizsgálja, hogy
  • az általános gazdasági helyzettel (pl. növekedési kilátásokkal), valamint az ágazati versenyhelyzettel összhangban vannak-e a historikus aktualizált, korrigált, normalizált adatokon alapuló értékparaméterek, a növekedés és a hozam, a befektetések várható értéke, vagy fordítva,
  • amikor a piaci alapú előrejelzések a hangsúlyosak, és az ágazati adatokra vonatkozó előrejelzésre építjük a vállalati értékparaméterek előrejelzéseit, ellenőrizni kell, hogy a múltbeli értékparaméterek piaccal, ágazattal való együtt mozgása mennyiben igazolja az előrejelzésünket;
  • ha a vállalat árbevétele jobban nő, mint az ágazat növekedési üteme, akkor milyen piaci átrendeződések várhatók az ágazatban, mi mozgatja ezt az átrendeződést, milyen ellentámadás várható stb.,
  • a vállalat fennálló versenyelőnyének csökkenésével, pl. az ágazati belépési korlát esetleges csökkenésével összhangban van-e az előre jelzett hozam, és ennek következtében kialakuló növekedés,
  • milyen technológiai változás várható, milyen hatással bír a várható hozamra, kockázatra? (Copeland et al., 1999, 247)
 
Ezzel befejeztük a növekedési (explicit) időszakra vonatkozó vállalati pénzáramok előrejelzését, mely a vállalat működési értékének egyik fő meghatározója. Hogy a pénzáramok előrejelzése teljes legyen, a tőkeköltség tárgyalását követő fejezet után a maradványérték fejezet részeként jelezzük előre a stabil növekedési periódus pénzáramait. A stabil növekedési (implicit) periódus pénzáramainak előrejelzését az explicit időszak utolsó évének pénzáramára építjük, ezért az explicit időszakban megfogalmazott várakozások döntő fontosságúak a maradványérték (TV, terminal value) alakulása szempontjából.
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave