Vállalatértékelés
Értékteremtés és értékrombolás
2.8.3. Az FCFF előrejelzése a növekedési (explicit) periódusra
-
A historikus bevételnövekedési átlagok:
-
Tekintettel arra, hogy az MTelekom nagy piaci részesedéssel rendelkező szereplő egy stabil iparágban, így korlátozott a növekedési lehetősége, ezért 2%-os éves növekedési ütemet feltételezünk. Ez kb. a hosszú távú inflációs várakozásnak felel meg, ezért a reálnövekedés kb. 0%.
-
A historikus működési eredményhányad 11,97%, ennek mentén az előrejelzésben 12%-os működési eredményhányaddal számolunk.
-
Árbevétel / IC. A historikus számtani-mértani átlag 66,78% és 66,75%. Az előrejelzésben viszont 50,53%-ot vettünk a TV-re, ehhez igazodik hozzávetőleg az () szabály szerint. Ez a maradványidőszakra feltételezett ROIC = WACC összefüggésből fakad.1
-
Adókulcs
-
A társasági adó marginális mértéke 9%, de az IFRS szerint a helyi iparűzési adó (HIPA) és az innovációs járulék (INJ) is azonos módon kezelendő nyereségadó jellegű, ezért ezek mértékével is számolni kell. (Fontos: ez azonban nem befolyásolja a WACC meghatározását, mert ott csak a társasági adónak van adómegtakarító hatása, a másik két adónem esetében a társasági adótól eltérő adóalappal számolunk. Pontosabban a HIPA- és az INJ-kötelezettségek mértékét nem befolyásolja a tőkeszerkezet megválasztása.)
-
Ugyanakkor a HIPA és az INJ csökkentik a társasági adó alapját, így befolyásolják a társasági adó mértékét ([HIPA + INJ] × társasági adókulcs szerinti adóalap-csökkentő hatás).2
-
|
MTelekom nyereséget terhelő adók (millió HUF)
|
2017
|
2018
|
2019
|
|
Marginális adókulcs
|
9% |
9% |
9% |
|
EBIT
|
77 488 |
76 978 |
81 041 |
|
Egyéb nyereségadók
|
8 850 |
8 991 |
9 600 |
|
Adóalap-csökkentő hatás
|
-797 |
-809 |
-864 |
|
Egyéb nyereségadók effektív adókulcsa
|
10 ,39% |
10 ,63% |
10 ,78% |
|
EBIT-re vetített marginális adókulcs
|
19 ,39%
|
19 ,63%
|
19 ,78%
|
|
|
MTELEKOM
bev. növ. alapján történő előrejelzés (millió HUF)
|
2019Q4-
2020Q3
|
2020Q4-
2021Q3
|
2021Q4-
2022Q3
|
2022Q4-
2023Q3
|
2023Q4-
2024Q3
|
2024Q4-
2025Q3
|
|
1.
|
Összes bevétel
|
666 491 |
679 821 |
693 417 |
707 286 |
721 431 |
735 860 |
|
2.
|
Bevételnövekedés
|
1 ,06% |
2 ,00% |
2 ,00% |
2 ,00% |
2 ,00% |
2 ,00% |
|
3.
|
EBIT
|
78 870 |
81 578 |
83 210 |
84 874 |
86 572 |
88 303 |
|
4.
|
Működési eredményhányad
|
11 ,83% |
12 ,00% |
12 ,00% |
12 ,00% |
12 ,00% |
12 ,00% |
|
5.
|
Eff. Adókulcs
|
25 ,28% |
22 ,64% |
21 ,32% |
20 ,66% |
20 ,33% |
20 ,16% |
|
6.
|
EBIT(1 – TC)
|
58 933 |
63 110 |
65 470 |
67 339 |
68 972 |
70 497 |
|
7.
|
IC
|
1 013 384 |
1 082 869 |
1 230 869 |
1 329 635 |
1 396 967 |
1 446 498 |
|
8.
|
Árbevétel/IC
|
65 ,77% |
62 ,78% |
56 ,34% |
53 ,19% |
51 ,64% |
50 ,87% |
|
9.
|
Újrabefektetés
|
69 485 |
148 000 |
98 766 |
67 333 |
49 530 |
51 535 |
|
10.
|
FCFF
|
-10 552 |
-84 890 |
-33 296 |
7 |
19 441 |
18 961 |
|
11.
|
K (újrabef. ráta)
|
117 ,91% |
234 ,51% |
150 ,86% |
99 ,99% |
71 ,81% |
73 ,10% |
|
12.
|
ROIC
|
5 ,82% |
5 ,83% |
5 ,32% |
5 ,06% |
4 ,94% |
4 ,87% |
|
13.
|
gEBIT
|
-1 ,63% |
3 ,43% |
2 ,00% |
2 ,00% |
2 ,00% |
2 ,00% |
-
A 2019-es IFRS 16 szerinti operatív lízing tőkésítése, valamint a 2017-es társaságiadó-módosítás nehézkessé teszi különösen az utolsó két év összevetését a korábbi historikus adatokkal (itt helye lenne a korábbi évekre vonatkozó korrekciónak!).
-
A NOA meghatározása során kiemelhető lehetne a befektetett eszközök köréből további információk alapján például a „Befektetések társult és közös vezetésű vállalatokban” vagy az „Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök” tétele.
-
A tőkeköltséggel rendelkező források közé beemelhető lehet további információk alapján az „Egyéb pénzügyi kötelezettségek” vagy a „Kötelezettségek szállítók felé” tétele (ez egyben alakítja a működő tőke [NWC] összegét).
-
Az itt bemutatott értékelés oktatási célt szolgál, így számtalan egyszerűsítést tartalmaz. A gyakorlatban több információ áll rendelkezésre, így pontosabb eredményt kapunk.
-
Ez egy lehetséges feltételezéshalmaz, itt mindenki a rendelkezésre álló információk alapján fogalmazza meg a saját feltételezéseit (tehát nincs egyetlen helyes válasz).
| 1 | A konvergencia azért csak hozzávetőleges, mert a feltételezett adókulcs is évről évre változik (konvergál a saját célértékéhez). |
| 2 | Források:
|
Tartalomjegyzék
- Vállalatértékelés
- Impresszum
- 1. Bevezetés
- 2. DCF-alapú vállalatértékelési módszerek
- 2.1. DCF-módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben
- 2.2. A DCF-modellek alapja: a pénzáramok számításba vétele és a diszkontráta
- 2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek
- 2.4. A CCF-módszer, valamint a DCF-módszerek összehasonlító elemzése
- 2.5. A DCF-alapú értékelés paramétereinek, a pénzáramokat meghatározó paramétereknek az előrejelzése
- 2.6. A historikus adatok aktualizálása, korrekciója, normalizálása
- 2.7. A pénzáramok előrejelzése és az előrejelzés felülvizsgálata, ellenőrzése
- 2.8. Eset – Az MTelekom pénzáramának előrejelzése a növekedési (explicit) időszakra
- 2.9. A tőkeköltség előrejelzése
- 2.10. Eset – MTelekom tőkeköltségének becslése
- 2.11. A tőkeköltséget alakító egyéb paraméterek
- 2.12. A maradványérték becslése
- 2.13. Az értékelés lezárása
- 2.14. Eset – MTelekom értékelésének lezárása
- 2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről
- 3. Egyéb vállalatértékelési módszerek
- 3.1. Relatív értékelés módszere
- 3.2. Vállalatértékelés reálopciós módszerrel
- 3.3. Eszközalapú értékelés
- 4. Felhasznált irodalom
- 5. Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 109 2
Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.
Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero