2.10.1.2. Átlagos piaci kockázati prémium (MRP, alapprémium) és országkockázati prémium (CRP)

a) Becsüljük meg az érett részvénypiac alapprémiumát (MRP). Az USA tőkepiacának adatai alapján határozzuk meg az érett piacok átlagos piaci kockázati prémiumát, mivel az USA olyan fejlett tőkepiac, ahol minimálisnak tekinthető az országkockázat. Historikus piaci adatokból becsüljük az MRP-t, a részvénypiaci hozam államkötvényhozam feletti mértékével.

 

38. táblázat: Historikus részvénypiaci és állampapírhozamok (1928–2020)

Harvard (): . : . : /hivatkozas/m1009ve_2250/#m1009ve_2250 () Chicago . . . : . (: /hivatkozas/m1009ve_2250/#m1009ve_2250) APA (). . . (: /hivatkozas/m1009ve_2250/#m1009ve_2250) BibTeXEndNoteMendeleyZotero search

Forrás: http://www.stern.nyu.edu/~adamodar/pc/datasets/histretSP.xls

 

A táblázatban szereplő alternatívák közül az érett piacon átlagos piaci kockázati prémiumként, alapprémiumként a 4,84%-ot alkalmazzuk.

 

b) A feltörekvő piacok kockázatosabbak, mint az érett piacok, így az ezekbe az országokba történő befektetés során az alapprémiumon felül a többletkockázatért ún. országkockázati prémiumot (CRP) számolunk föl.

A CRP becslése során jellemző gyakorlat, hogy országkockázati felárként a CDS-/államkötvényhozam-felárat választjuk, vagy esetleg a részvénypiacok relatív szórása alapján határozzuk meg.1 Mi az MTelekom esetében a CRP = tipikus felár egyezőségének feltételezésével dolgozunk.

• Ez esetben a CRP legegyszerűbb megközelítése a hitelminősítő ügynökségek (S&P, Moody’s) által az ország adósságára kiadott minősítése, amely nem a részvénypiaci kockázatot, hanem az ország teljesítési kockázatát méri. Az ország teljesítési kockázatát alakító paraméterek (valutastabilitás, fizetési mérleg, költségvetés egyensúlya, politikai stabilitás stb.) használatát indokolja, hogy mindezek alakítják a részvénykockázatot is.
• Az egyes országok esetében felmerülő esetleges hozamtorzító hatások (pl. alacsony likviditás, piaci anomáliák) kiküszöbölése miatt a tipikus felárakat becsülik, melyek az adott minősítésű országok felárának átlagát adják meg. Ezek a felárak feltételezhetően jobban használhatók a hosszú távú elemzés céljára.
• A piaci felár az adott állam által dollárban kibocsátott kötvény és az amerikai államkötvény hozamának különbsége. A tipikus felár tehát a piaci feláraknak a hitelminősítési osztályonként vett átlaga.

 

c) Az alapprémium mellett (MRP) Országkockázati prémiummal számolunk (CRP = CDS-felár).

 

39. táblázat: Országkockázati prémium (HU, USA)

Harvard (): . : . : /hivatkozas/m1009ve_2261/#m1009ve_2261 () Chicago . . . : . (: /hivatkozas/m1009ve_2261/#m1009ve_2261) APA (). . . (: /hivatkozas/m1009ve_2261/#m1009ve_2261) BibTeXEndNoteMendeleyZotero search

Forrás: http://www.stern.nyu.edu/~adamodar/pc/datasets/ctryprem.xlsx

 

Damodaran adatbázisából a 10 éves CDS-felár, Hungary-Baa3 (Spread) 0,94%, Hungary-Baa3 módosított CDS-felár 0,71% (= 0,94% – 0,23% [USA CDS]). Az MTelekom esetében 0,71%-os országkockázati prémiummal számolunk.

Az országkockázati prémium azonosítása történhet más adatbázis alapján is, például a 31. ábra a hazai CDS-felár történelmi adatait mutatja. Az ábráról leolvasható, hogy a CDS-felár mértéke 2020. június 22-én 0,75%, amely közel esik az általunk választott mértékhez.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1009ve_2266/#m1009ve_2266 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1009ve_2266/#m1009ve_2266)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1009ve_2266/#m1009ve_2266)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

31. ábra: A magyarországi CDS-felár mértéke (2018–2020)

Forrás: https://www.assetmacro.com/hungary/credit-default-swaps-cds/hungary-cds/

 

1	A részvénypiaci kockázati prémium az egyes országok részvénypiacai között megjelenő volatilitáskülönbséget fejezi ki. A relatív szórás a relatív kockázatosságot fejezi ki. Erre a kérdésre később visszatérünk.

Tartalomjegyzék

• Vállalatértékelés
• Impresszum
• chevron_right1. Bevezetés
  • chevron_right1.1. A vállalati érték
    • 1.1.1. A vállalatértékelés, értékkategóriák
    • 1.1.2. Az értékelés célja, módszerei
    • 1.1.3. A funkcionális vállalatértékelés
    • 1.1.4. A vállalatértékelés módszerei
• chevron_right2. DCF-alapú vállalatértékelési módszerek
  • chevron_right2.1. DCF-módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben
    • 2.1.1. A vállalatértékelés DCF-modellje
    • 2.1.2. Az értékelés tárgya
    • 2.1.3. A DCF-alapú vállalatértékelés folyamata
  • chevron_right2.2. A DCF-modellek alapja: a pénzáramok számításba vétele és a diszkontráta
    • chevron_right2.2.1. Cash flow kimutatás
      • 2.2.1.1. A szabályozott cash flow kimutatás
      • 2.2.1.2. Az FCFF levezetésére szolgáló kimutatás
      • 2.2.1.3. Eset – MTelekom historikus pénzáramának (FCFF/FCFE) meghatározása
    • chevron_right2.2.2. Alkalmazott diszkontráták – elvárt hozam, tőkeköltség
      • 2.2.2.1. Miller–Modigliani-tételek
      • 2.2.2.2. Részvényesi tőke értéke, elvárt hozama, kockázata és a tőkeáttétel az MM-feltételek módosítása esetén
  • chevron_right2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek
    • 2.3.1. APV-módszer (Adjusted Present Value)
    • 2.3.2. FCFF/WACC-módszer
    • 2.3.3. EVA-módszer
    • 2.3.4. DDM-modell
    • 2.3.5. ECF-módszer
  • chevron_right2.4. A CCF-módszer, valamint a DCF-módszerek összehasonlító elemzése
    • 2.4.1. Az APV- és a CCF-módszer
    • 2.4.2. Mikor milyen módszert válasszunk az értékeléshez?
    • 2.4.3. FCFF és EVA
    • 2.4.4. FCFF és DDM, ECF
  • chevron_right2.5. A DCF-alapú értékelés paramétereinek, a pénzáramokat meghatározó paramétereknek az előrejelzése
    • 2.5.1. Az értékvezérlők azonosítása
    • chevron_right2.5.2. Az explicit előrejelzési időszak hosszának megválasztása
      • 2.5.2.1. Kitérő a növekedési periódus hosszának meghatározásához
  • chevron_right2.6. A historikus adatok aktualizálása, korrekciója, normalizálása
    • 2.6.1. A múltbeli adatok aktualizálása
    • chevron_right2.6.2. A historikus adatok korrekciója
      • 2.6.2.1. Működési ráfordítások korrekciója
      • 2.6.2.2. Az egyes tételek értékének korrekciója
      • 2.6.2.3. Az eredmény menedzseléséből fakadó korrekciós követelmény
    • 2.6.3. A historikus adatok kisimítása, normalizálása
  • chevron_right2.7. A pénzáramok előrejelzése és az előrejelzés felülvizsgálata, ellenőrzése
    • 2.7.1. A vállalat stratégiai helyzete. A befektetett tőke hozama
    • chevron_right2.7.2. Az FCFF paramétereinek előrejelzése a növekedési periódusra
      • 2.7.2.1. A növekedési ütem meghatározása
      • 2.7.2.2. A befektetési cash flow nagyságának előrejelzése
      • 2.7.2.3. Egyéb tételek előrejelzése
    • 2.7.3. Az előrejelzés valószerűségének ellenőrzése
  • chevron_right2.8. Eset – Az MTelekom pénzáramának előrejelzése a növekedési (explicit) időszakra
    • 2.8.1 A historikus értékparaméterek meghatározása, elemzése
    • 2.8.2. Az MTelekom értékparaméterei iparági összehasonlításban
    • 2.8.3. Az FCFF előrejelzése a növekedési (explicit) periódusra
  • chevron_right2.9. A tőkeköltség előrejelzése
    • chevron_right2.9.1. A tulajdonos elvárt hozama, a tőkeköltség
      • 2.9.1.1. Kockázatmentes kamatláb
      • 2.9.1.2. Részvénypiaci kockázati prémium
      • 2.9.1.3. Béta előrejelzése
    • 2.9.2. A hitelező elvárt hozama
    • chevron_right2.9.3. Egyéb paraméterek becslése a tőkeköltséghez
      • 2.9.3.1. Adókulcs becslése
      • 2.9.3.2. A vállalat finanszírozási szerkezete
    • 2.9.4. Összegzés: a WACC meghatározása
  • chevron_right2.10. Eset – MTelekom tőkeköltségének becslése
    • chevron_right2.10.1. A tulajdonosi tőkeköltség becslése
      • 2.10.1.1. Kockázatmentes hozam előrejelzése
      • 2.10.1.2. Átlagos piaci kockázati prémium (MRP, alapprémium) és országkockázati prémium (CRP)
      • 2.10.1.3. A saját tőke releváns kockázati mérőszámának, a bétának (β) az előrejelzése
    • 2.10.2. Hitel tőkeköltsége
    • 2.10.3. WACC becslése
  • chevron_right2.11. A tőkeköltséget alakító egyéb paraméterek
    • 2.11.1. Országkockázat
    • chevron_right2.11.2. Egyéb prémiumok és diszkontok
      • 2.11.2.1. Méretprémium (size-effect)
      • 2.11.2.2. A likviditáshiány miatti kockázati prémium
      • 2.11.2.3. Az ellenőrzési jogokhoz felszámított diszkont/prémium
  • chevron_right2.12. A maradványérték becslése
    • 2.12.1. A maradványérték paramétereinek előrejelzése
    • chevron_right2.12.2. A maradványérték becslésének módszerei
      • 2.12.2.1. Maradványérték becslése az FCFF-modell alkalmazásával
      • 2.12.2.2. A maradványérték becslése a gazdasági profit (EVA-) módszerrel
      • 2.12.2.3. Nem DCF-alapú módszerek
      • 2.12.2.4. A maradványérték meghatározása
  • 2.13. Az értékelés lezárása
  • 2.14. Eset – MTelekom értékelésének lezárása
  • 2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről
• chevron_right3. Egyéb vállalatértékelési módszerek
  • chevron_right3.1. Relatív értékelés módszere
    • 3.1.1. Az összehasonlító vállalatok csoportjának kijelölése
    • chevron_right3.1.2. A leggyakrabban használt szorzószámok
      • 3.1.2.1. Eredményalapú szorzószámok
      • 3.1.2.2. Könyv szerinti értéken alapuló szorzószámok
      • 3.1.2.3. Bevételalapú és iparág-specifikus szorzószámok
    • 3.1.3. A szorzószámok alkalmazása a vállalatértékelésben
    • 3.1.4. A relatív értékelés jelentősége, potenciális csapdák
  • 3.2. Vállalatértékelés reálopciós módszerrel
  • 3.3. Eszközalapú értékelés
• 4. Felhasznált irodalom
• chevron_right5. Mellékletek
  • 5.1. 1. melléklet
  • 5.2. 2. melléklet
  • 5.3. 3. melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//