Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


1.1.4. A vállalatértékelés módszerei

Az értékelési módszerek és modellek viszonylag széles köre áll rendelkezésre, az egyszerűbbektől az összetettebb módszerekig. A módszerek minden esetben az értéket akarják megragadni. A korlátozott információk vagy az érdekek eltérése miatt gyakran egyszerűsítő feltevéseket kell alkalmazni az értékelés során.
A vállalatértékelési eljárásoknak négy alaptípusát különböztetjük meg:
  • Diszkontált cash flow (DCF) modell (más néven Hozamalapú/Jövedelemalapú értékelés), amelyben az eszköz/vállalat értékét az adott vagyon tartásából/működtetéséből származó pénzáram jelenértékeként ragadjuk meg.
  • Relatív értékelés módszere (más néven szorzószámos értékelés vagy piaci összehasonlító módszer), melynek alkalmazása során az elemző hasonló eszközök árazását vizsgálja egy releváns változó segítségével.
  • Opciós értékelés esetén a módszer alkalmazásának kiindulópontja, hogy a részvény opciós jellemzőkkel rendelkezik, így az értékeléséhez opcióárazási modellt használunk.
  • Az eszközalapú értékelést (vagyonalapú értékelést) a legtöbb forrás nem említi önálló értékelési módszernek. A módszer legfontosabb sajátossága, hogy a vállalati eszközportfólió elemeinek megragadásán keresztül jut el a vállalat értékéhez, miközben az eszközportfólió egyes elemeinek értékelése során jellemzően az objektív értéktartalom megragadására kerül sor vagy/és a fenti módszerek valamelyikét alkalmazzák. Összegezve, az eszközportfólió egyes elemeinek meghatározását követően ezek összesített értéke adja a vállalat könyv szerinti értékét.
 
Az értékelés eszköztára többféle módszer alkalmazását teszi lehetővé. Az egyes módszerek azonban eltérő megközelítéssel, eltérő feltételrendszer mellett határozzák meg az értéket. Célszerű a kiválasztott módszer mellett legalább egy alternatív módszer használata, például a DCF-módszer mellett gyakran piaci összehasonlító módszerrel történő értékelést választhatunk. Ekkor a belső érték vagy fair value meghatározása mellett megjelenítjük a piac általános alul- vagy túlértékeltségét, a piacon tapasztalható likviditás mértékének hatását is, a relatív értékelés során meghatározott piaci ár formájában.
 
1. példa: Értékelési módszerek egy lakáspiaci példán
 
Az alábbi adatok alapján határozza meg / azonosítsa egy Budapest környéki 76 m2-es társasházi lakás eszközalapú értékét, DCF-alapú értékét és piaci összehasonlító ár alapú értékét!
Rendelkezésre álló információk:
  • Piaci összehasonlító ár: 920 ezer Ft/m2
  • Bérleti díj: 7500 Ft/m2/hó
  • Tőkeköltség: 9,0% p.a. (per annum)
  • Bekerülési érték 700 ezer Ft/m2
 
(Minden egyéb paramétertől, a felújítás, üzemeltetés költségétől, az infláció várható alakulásától stb. az egyszerűség kedvéért most eltekintünk.)
 
1. megoldás:
 
Rendelkezésre álló információk
Értékkategóriák
Érték
Piaci összehasonlító ár:
Piaci összehasonlító ár/érték
Bérleti díj:
Hozamérték
Bekerülési érték:
Eszközalapú érték
 
Megjegyzés:
A hozamérték számításnál a havi diszkontráta 0,75% = 9%/12.
Az eszközalapú értékként itt most a könyv szerinti értéket vettük figyelembe.
 
2. példa: Értékelési módszerek szemléltetése egy bérbeadás céljából vásárolt ingatlan esetén keresztül
 
Információk egy ingatlanvásárlásról:
Az eladó a kiadott befektetési tájékoztató szerint évi 2 600 000 euró, a költségekkel csökkentett bevétellel (a bérbeadás során 100%-os kihasználtsággal) és 7%-os elvárt hozammal kalkulált.
Az értékeléssel megbízott szakértő legfrissebb ingatlanpiaci beszámolója szerint a budapesti prémium irodaházaktól elvárt hozam évi 7,50%.
A vevő 45,3 millió eurót ajánlott az ingatlan vételi áraként.
  • Határozza meg a fenti néhány információ alapján, hogy ön szerint mennyit ér ez az ingatlan a piacon!
  • Mi a minimális eladási ár az eladó számítása alapján?
  • Mekkora elvárt hozammal kalkulált a vevő, amikor a 45,3 millió eurós ajánlattal élt?
 
2. megoldás:
 
Kérdések
Értékelés
Összeg (millió euró)
Ár/érték kategóriák tartalma
Az ingatlan piaci értéke
Piaci ár (7,5%-os piaci kamat mellett)
=2,6 m euró / 0,075
34
,67
Piaci ár (=piaci érték feltételezése mellett)
Minimális eladási ár
7,0%-os elvárt hozam mellett
=2,6 m euró / 0,07
37
,14
Befektetési érték az eladó kalkulációja alapján (min. eladási ár)
A befektető elvárt hozama
5,74% a tényleges hozam
45,3 m euró = 2,6 / IRR
45
,3
Befektetési érték a vevő kalkulációja alapján (max. vételi ár)
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave