Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről

Tárgyalásunkban nem tettünk különbséget a „meglévő” és az „új” befektetések hozama között (a ROIC a befektetések együttes hozamát mutatja, kortól függetlenül). Az újonnan befektetett tőke nyereségét (Return on new invested capital, RONIC), vagy más szóval a marginális tőkearányos nyereséget definiálhatjuk a következőképpen:
 
 
Megjegyezzük, hogy a t. periódus végére vonatkozik, a pedig konstansnak van feltételezve. Egyszerű átrendezéssel azt is írhatjuk, hogy:
 
, vagy másként
 
A legérdekesebb e formula alkalmazása a maradványértékben:
 
 
A feltételezések alapján, miszerint és bármely t > n+1 esetén, azt írhatjuk, hogy:
 
 
Idézzük fel, hogy , valamint hogy ebben az esetben is fennáll, hogy a maradványidőszak során. Vegyük észre, hogy a fenti ugyanaz a képlet, mint amit eddig is használtunk, mindössze annyi eltéréssel, hogy a ROIC helyén RONIC szerepel.
A RONIC-TV egy általánosabb képlet, mely csak a marginális hozamok állandóságát várja el, míg a ROIC-TV egy szigorúbb képlet abban az értelemben, hogy a teljes befektetett tőkére vonatkozóan vár el konstans hozamot. Ha a ROIC időben állandó, akkor a RONIC is állandó, tehát tulajdonképpen ezért helyettesíthettük be a ROIC-ot a TV-képletbe. Ha a RONIC időben állandó, a ROIC még nem feltétlenül állandó, de matematikailag belátható, hogy a ROIC konvergál a RONIC-hoz hosszú távon (értelemszerű is, hiszen a távoli jövőben a maradványidőszak kezdete óta befektetett új IC teszi ki lényegében a teljes IC-t). Tehát a RONIC-TV képlettel a versenyelőnynek egy fokozatosabb, lassabb leépülését lehet modellezni. Megjegyzendő, hogy a RONIC szintén tükröz egyszerűsítést, hiszen meglehetősen nehéz pontosan megkülönböztetni a régebbi és az újabb befektetések jövedelmezőségét, és egy adott befektetés jövedelmezősége sem feltétlenül állandó az időben. Következtetésképp tehát használjuk azt a formulát, amit az értékelési narratívánkhoz jobban illeszkedőnek tartunk.
 

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave