Vállalatértékelés
Értékteremtés és értékrombolás
3.1. Relatív értékelés módszere
-
egy olyan tőzsdén jegyzett vállalat értékének megállapításához, amelyről az értékelést végző tudni szeretné, hogy alul- vagy túlértékelt pillanatnyilag a tőzsdén, vagy
-
egy tőzsdén nem jegyzett cég értékének meghatározásához.1
-
eredményalapú,
-
könyv szerinti értéken alapuló,
-
bevételalapú, valamint
-
iparág-specifikus szorzószámok.
-
Az eszközöket/részvényeket/vállalatokat egymáshoz viszonyítva értékeljük, ezért eredmény-, bevétel-, könyv szerinti érték stb. alapú szorzószámokat képezünk. Ezek a szorzószámok azt mutatják meg, hogy mekkora összeget adnak a piacon a vállalat valamely tulajdonságának (pl. eredmény, kapacitás) egy egységéért.
-
Kijelöljük az összehasonlítható vállalatok csoportját és megvizsgáljuk az értékképző paraméterek vonatkozásában a vizsgált vállalat és a csoport egyezőségét. Az értékelendő vállalattal egyező iparágban lévő vállalatot/vállalatcsoportot választunk, amely hasonló pénzárammal, növekedési potenciállal, kockázattal rendelkezik.
| 1 | Miután Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban, kevésbé fejlett az értéktőzsde, így a legtöbb adat Nyugat-Európára vagy az Egyesült Államokra jellemző, ezért ez a módszer az értékelésben legfeljebb a vállalati érték minimumának, illetve maximumának a behatárolására alkalmas. |
Tartalomjegyzék
- Vállalatértékelés
- Impresszum
- 1. Bevezetés
- 2. DCF-alapú vállalatértékelési módszerek
- 2.1. DCF-módszerek alkalmazása a vállalatértékelésben
- 2.2. A DCF-modellek alapja: a pénzáramok számításba vétele és a diszkontráta
- 2.3. Az alkalmazott DCF-módszerek
- 2.4. A CCF-módszer, valamint a DCF-módszerek összehasonlító elemzése
- 2.5. A DCF-alapú értékelés paramétereinek, a pénzáramokat meghatározó paramétereknek az előrejelzése
- 2.6. A historikus adatok aktualizálása, korrekciója, normalizálása
- 2.7. A pénzáramok előrejelzése és az előrejelzés felülvizsgálata, ellenőrzése
- 2.8. Eset – Az MTelekom pénzáramának előrejelzése a növekedési (explicit) időszakra
- 2.9. A tőkeköltség előrejelzése
- 2.10. Eset – MTelekom tőkeköltségének becslése
- 2.11. A tőkeköltséget alakító egyéb paraméterek
- 2.12. A maradványérték becslése
- 2.13. Az értékelés lezárása
- 2.14. Eset – MTelekom értékelésének lezárása
- 2.15. Kiegészítő megjegyzés az újonnan befektetett tőke nyereségéről
- 3. Egyéb vállalatértékelési módszerek
- 3.1. Relatív értékelés módszere
- 3.2. Vállalatértékelés reálopciós módszerrel
- 3.3. Eszközalapú értékelés
- 4. Felhasznált irodalom
- 5. Mellékletek
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 109 2
Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.
Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero