Pálinkó Éva, Dülk Marcell

Vállalatértékelés

Értékteremtés és értékrombolás


3.1. Relatív értékelés módszere

A piaci összehasonlító módszer a tőzsdén jegyzett hasonló vállalatok részvényárait és pénzügyi mutatóit vagy korábbi tranzakciók adatait használja fel
  • egy olyan tőzsdén jegyzett vállalat értékének megállapításához, amelyről az értékelést végző tudni szeretné, hogy alul- vagy túlértékelt pillanatnyilag a tőzsdén, vagy
  • egy tőzsdén nem jegyzett cég értékének meghatározásához.1
 
A piaci összehasonlító módszer, vagy más néven relatív, szorzószámon alapuló értékelés lényege, hogy a tőzsdén azonos paraméterekkel rendelkező vállalkozások részvényárainak (a korábbi tranzakciók árainak) és pénzügyi mutatóinak az összefüggéseit vetítjük az értékelt vállalkozásra. A relatív értékelés esetében az értékelés alapja, hogy az értékelő azt vizsgálja, hogy más hasonló eszközöket a piac hogyan áraz. A DCF-modellek mellett ez a vállalatértékelési módszer jelenik meg leggyakrabban az értékelésekben. Azonban fontos, hogy ezek nem egymást helyettesítő módszerek. Míg a DCF-modell a vállalat belső, fundamentális értékének, a relatív értékelés módszere a vállat piaci értékének, árának meghatározására alkalmas. A kétféle megközelítés tökéletes piaci árazódás esetén egyező értéket rendel a tulajdonosi tőke értékéhez. A belső, fundamentális értéktől való eltérése a relatív értékelési módszerrel meghatározott részvényesi tőke piaci értékének (árának) arra utal, hogy a piac általánosan alul- vagy túlértékelt, és/vagy a peer groupban szereplő vállalatokhoz képest áll fönn a vizsgált vállalat alul- vagy túlértékeltsége. Összegezve, míg a belső értékhez való igazodása az áraknak hosszú távon szükségszerű, a részvényesi tőke értéke és piaci ára a vizsgált időszakban ettől akár jelentős eltérést mutathat.
A relatív értékelés az alábbi szorzószámtípusokon alapul:
  • eredményalapú,
  • könyv szerinti értéken alapuló,
  • bevételalapú, valamint
  • iparág-specifikus szorzószámok.
 
A relatív értékelés módszerének alkalmazása két pilléren áll:
  • Az eszközöket/részvényeket/vállalatokat egymáshoz viszonyítva értékeljük, ezért eredmény-, bevétel-, könyv szerinti érték stb. alapú szorzószámokat képezünk. Ezek a szorzószámok azt mutatják meg, hogy mekkora összeget adnak a piacon a vállalat valamely tulajdonságának (pl. eredmény, kapacitás) egy egységéért.
  • Kijelöljük az összehasonlítható vállalatok csoportját és megvizsgáljuk az értékképző paraméterek vonatkozásában a vizsgált vállalat és a csoport egyezőségét. Az értékelendő vállalattal egyező iparágban lévő vállalatot/vállalatcsoportot választunk, amely hasonló pénzárammal, növekedési potenciállal, kockázattal rendelkezik.
 
1 Miután Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban, kevésbé fejlett az értéktőzsde, így a legtöbb adat Nyugat-Európára vagy az Egyesült Államokra jellemző, ezért ez a módszer az értékelésben legfeljebb a vállalati érték minimumának, illetve maximumának a behatárolására alkalmas.

Vállalatértékelés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 109 2

Mennyit ér egy vállalat, de feltehetjük ezt a kérdést a háztartásunk vagy a vizsgált vállalat eszközportfóliójának bármely elemére. A hétköznapi gondolkodásban a válasz erre, hogy „amennyit adnak érte”. Ez a megfogalmazás nem ismeri az ár és értékfogalom különbségét, illetve ettől a lényeges különbségtől eltekintve, egy ex post megfigyelhető tartalmat ad a vállalati értéknek. A vállalatértékelés legtöbb esetben valamilyen tranzakcióhoz kapcsolódik, ennek következtében szükséges, hogy a szereplők az ügylet lebonyolítása előtt(ex ante) olyan vállalati értékkel bírjanak, amelyben pl. a potenciális vevők megfogalmazzák azokat a várakozásaikat, amelyek alapján az általuk megadható maximális árat rendelik – a meghatározott vállalati érték alapján – az adott ügylethez. Egy másik megközelítésben annak az árnak a megragadására törekednek az érdekeltek a vállalatértékelés során, amely az adott piaci feltételek között az adott tranzakcióban várhatóan érvényesíthető. Miközben az érintettek szempontjából megfogalmazott értéktartalom mentén értékelünk, megismerkedünk az értékteremtés művészetével, és a könyv végén a teljesség kedvéért bemutatjuk az értékelés szerepét a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalatok esetén.

Hivatkozás: https://mersz.hu/palinko-dulk-vallalatertekeles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave