Meg kell magyarázni a fejlesztési feladat fogalmát. A részletesen előíró tantervekben domináns szerepet kapnak a követelmények, legalábbis azóta, amióta az úgynevezett sillabuszjellegű tanterveket a ma is meghatározó tartalmú tantervek felváltották (az 1. táblázatban „szűkebb értelmű tantervnek” neveztük e típust, nem túl kreatív névadással). A sillabuszokat először felváltó tantervekben, és így van ez máig e dokumentumokban, a tanagyag mellett nagy hangsúllyal szerepelnek a követelmények. Mire lesz képes a tanuló? Milyen feladatokat tud majd megoldani, és milyen színvonalon? E kérdésekre válaszolnak a követelmények, amelyeknek a leírása elsősorban képességek, készségek, más esetekben tevékenységek kifejtésével történik. A fejlesztési feladatok ezzel szemben nem a tanulók számára megfogalmazott elvárások. Egy fejlesztési feladat azt adja meg, hogy mivel kell foglalkoznia az iskolának, mi az, amiben fejlesztést kell biztosítania. Egy fejlesztési feladat tehát nem más, mint a tanulók fejlesztésének egy területe, egy elkülöníthető részfeladata (Nahalka, 2020). Fontos sajátossága, hogy ugyanazon fejlesztési feladat megoldása akár tanulónként is eltérő tananyagok felhasználásával, különböző követelmények megszabásával, más-más részletes célok kitűzésével is lehetséges. A fejlesztési feladat széles körben lehetővé teszi a differenciálást, a követelmény pusztán a módszerbeli eltéréseket engedi. A fejlesztési feladatok természetes megoldást jelentenek a hazai központi tantervi szabályozás egy régi makacs problémájának megoldására: középfokon a nagyon eltérő iskolatípusok számára is egységes lehet a szabályozás, mert a fejlesztési feladatok egységesen kijelölhetők (bármelyik műveltségi területen vagy tantárgyban), miközben iskolatípusonként lényegesen eltérhetnek a ténylegesen feldolgozott ismeretek, a követelmények mélysége, a kitűzhető részletes célok.