MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Vektorszámítás III.
Vektorok integrálása
A Gauss–Osztrogradszkij-tétel fizikai alkalmazásai
A Gauss–Osztrogradszkij-tételt a fizika legkülönbözőbb területein használjuk fel, de mindegyik alkalmazásánál valamilyen fizikai mennyiség megmaradását fejezzük ki. Ez az oka annak, hogy a különböző természettörvényekben ugyanaz a matematikai tétel, ugyanaz a matematikai formalizmus jelenik meg, annak ellenére, hogy ezek a törvények a fizikai alapjaikat tekintve teljesen függetlenek egymástól.
Tartalomjegyzék
- Vektorszámítás III.
- Impresszum
- ELŐSZÓ
- I. AZ INTEGRÁLFOGALOM KITERJESZTÉSE
- 1. Többváltozós függvények integrálása
- 1.1. Kettős integrálok
- 1.2. A kettős integrálok tulajdonságai
- 1.3. A kettős integrálok kiszámítása
- 1.4. Térfogati integrálok
- 1.5. Többszörös integrálok
- 1.6. Többszörös integrálok görbevonalú koordináta-rendszerben
- 1.7. Néhány geometriai, fizikai és műszaki alkalmazás
- 1.8. Többszörös integrálok numerikus meghatározása
- 1.1. Kettős integrálok
- 2. Vonalintegrálok
- 3. Felszín szerinti és felületi integrálok
- 1. Többváltozós függvények integrálása
- II. AZ INTEGRÁLTÉTELEK ÉS ALKALMAZÁSAIK
- 4. A Gauss–Osztrogradszkij-tétel
- 5. A Gauss–Osztrogradszkij-tétel fizikai alkalmazásai
- 6. A Stokes-tétel
- 7. A Stokes-tétel alkalmazásai
- III. DIFFERENCIÁLEGYENLETEK
- 8. Közönséges differenciálegyenletek
- 8.1. Az egyenletek osztályozása
- 8.2. Elsőrendű differenciálegyenletek grafikus megoldása
- 8.3. Néhány analitikus módszer
- 8.4. Szinguláris megoldások
- 8.5. Állandó együtthatós homogén lineáris differenciálegyenlet-rendszerek
- 8.6. Szinguláris pontok
- 8.7. Differenciálegyenletek numerikus megoldása
- 8.8. Peremérték-problémák
- 8.9. A Green-függvények
- 8.1. Az egyenletek osztályozása
- 9. Parciális differenciálegyenletek
- 9.1. Az egyenletek osztályozása
- 9.2. Elsőrendű lineáris és kvázilineáris parciális differenciálegyenletek
- 9.3. A Laplace- és a Poisson-egyenlet
- 9.3.1. A Poisson-egyenlet megoldása a teljes térben
- 9.3.2. A megoldás egyértelműsége
- 9.3.3. Egy formális megoldás
- 9.3.4. A Green-függvény
- 9.3.5. Mező előállítása a forrásaiból
- 9.3.6. A Biot–Savart-törvény
- 9.3.7. Síkbeli vektormezők
- 9.3.8. Numerikus módszerek
- 9.3.9. A Monte-Carlo-módszer egy újabb alkalmazása
- 9.3.1. A Poisson-egyenlet megoldása a teljes térben
- 9.4. A hullámegyenlet
- 9.5. A hővezetés egyenlete
- 9.1. Az egyenletek osztályozása
- 10. Variációszámítás
- 10.1. A legegyszerűbb variációs probléma
- 10.2. Vektorfüggvényekre vonatkozó variációs feladatok
- 10.3. Többváltozós függvények funkcionáljai
- 10.4. Magasabb deriváltakat tartalmazó variációs feladatok
- 10.5. Variációs feladatok – mellékfeltételekkel
- 10.6. A fizika néhány variációs elve
- 10.7. Szimmetriák és megmaradási törvények
- 10.8. A variációszámítás direkt módszerei
- 8. Közönséges differenciálegyenletek
- FÜGGELÉK
- A függelék. Komplex változós függvények
- B függelék. Fourier-sorfejtés és Fourier-transzformáció
- C függelék. A disztribúcióelmélet alapjai
- C.1. A disztribúciók fogalma
- C.2. Műveletek disztribúciókkal
- C.3. Disztribúciók deriválása és integrálása. A disztribúciók tartója
- C.4. Disztribúciók deriválása és integrálása egy folytonos paraméter szerint. Disztribúciók közelítése reguláris disztribúciósorozatokkal
- C.5. Disztribúciók konvolúciója
- C.6. Többváltozós disztribúciók
- C.7. Mérsékelt disztribúciók, analitikus disztribúciók
- C.8. Disztribúciók Fourier-transzformáltja
- C.9. A Fourier-transzformáció tulajdonságai
- C.1. A disztribúciók fogalma
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 847 7
Hivatkozás: https://mersz.hu/tasnadi-janossy-gnadig-vektorszamitas-iii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
