Faludi Andrea, Fóris Ágota: A terminológiai munka a komplex dokumentációs és fordítási projektfolyamatban
›
2. A többnyelvű kommunikáció alkalmazott nyelvészeti megközelítése
›
2.1. Dokumentáció

2.1. Dokumentáció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a szakterület Teresa Cabré definíciója alapján a dokumentumok gyűjtésével, elemzésével, osztályozásával és tárolásával foglalkozik, hogy az információt visszakereshetővé tegye különböző felhasználásra, különböző felhasználóknak, különböző célokból (Cabré, 1999, 50). Cabré továbbá azt is kifejti, hogy a dokumentáció – éppúgy, mint a terminológia – interdiszciplináris, abban az értelemben, hogy bármely tudományág vagy emberi tevékenység alkalmazhatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció terminus valójában egyszerre több tevékenységet is jelöl. Egyrészről jelenti bármely gyártással foglalkozó cég folyamatairól vagy termékeiről készített kiadványainak, dokumentumainak összességét, valamint létrehozásuk folyamatát. Szoftvergyártó cégek esetében kifejezetten termékinformációk gyűjteményét jelenti, amely mára több ághoz kapcsolódhat (értékelés, tervezés, beszerelés vagy telepítés, adminisztráció, használat, termékkarbantartás stb.). A könyvtár- és információtudományi szakterület a könyvtári dokumentummenedzsmentet nevezi így. A fordítástudományban dokumentáción gyakran a munkához kapcsolódó dokumentumok összességét értik, tehát az úgynevezett segédanyagokat – például referenciákat, párhuzamosított szövegeket, glosszáriumokat, terminológiát (Pinto, 2001; idézi Mohácsi-Gorove, 2014, 44). Ez alapján a fordítók dokumentációs kompetenciájának fejlesztését is többen szorgalmazzák (Pinto, 2001; Kim, 2006), ami alatt az egyes források megbízhatóságának, hasznosságának megítélését, az internetes keresési készségek és segédanyagok használatának fejlesztését értik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1988-ban, amikor az információ fogalma uralkodóvá vált a könyvtártudományi szakterületen, a dokumentációs tevékenységeket az UNESCO az alkalmazott nyelvtudomány alá sorolta (Horváth, 1999, 19). A dokumentációval kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO tudományfelosztási nómenklatúrájában ma is az alkalmazott nyelvészet részdiszciplínáiként találjuk meg. Ezek a következők: referálás (’abstracting’), automatizált dokumentáció (’automated documentation’), információkereső nyelvek (’documentary languages’) és maga a dokumentáció (’documentation’) (Koltay & Prókai, 2010, 277).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció mint tudományterület alkalmazott nyelvtudomány körébe való sorolása nem új keletű. Szépe György 1967-ben úgy fogalmazott, hogy az alkalmazott nyelvészet célja a társadalom által feladott feladatok megoldása a nyelvészet segítségével, ezek a feladatok pedig „a társadalmi gyakorlat különféle területéről származhatnak: ilyen a közvetlen termelés, a dokumentálás, a távközlés, az oktatás, a kultúra stb.”, és így „beszélhetünk pl. dokumentációs vagy oktatási stb. alkalmazott nyelvészetről” (Szépe, 1967, 3). A dokumentációnak az alkalmazott nyelvészet keretébe sorolását az is indokolja, hogy a dokumentumok többsége nyelvi közlés terméke, a használt nyelv pedig valamely természetes nyelv. Ezért nem célszerű a dokumentációt önálló diszciplínaként felépíteni, hanem fel kell használni a nyelvészet idevágó eszközeit, módszereit és eredményeit (Szépe, 1967).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „dokumentáció” névvel jelölt egyes tevékenységek szoros kapcsolatban állnak egymással, céljaik, vizsgálódási területeik gyakran egybeesnek. A dokumentáció minden értelmezését együttvéve szintén szoros kapcsolatban áll más tudományterületekkel, amire a könyvtártudománnyal (vagy információtudománnyal) foglalkozó szakirodalom is felhívja a figyelmünket. Például Koltay és Prókai figyelemre méltónak tartják a szemiotika, a könyvtártudomány (vagy információtudomány) és a terminológia kapcsolatát, mivel mindegyik tudományterület érdeklődése kiterjed a tartalom és reprezentációi, a jelölt és a jelölő, a hivatkozott tárgy és a hivatkozás közötti kapcsolatok vizsgálatára (Koltay & Prókai, 2010).

2.1.1. A dokumentáció rövid története

2.1.2. A dokumentáció megközelítései, fogalma, terminológiája

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave