2.1.2. A dokumentáció megközelítései, fogalma, terminológiája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan azt A dokumentáció rövid története című 2.1.1. fejezetben bemutattuk, a dokumentáció fogalma és megközelítései dinamikusan változtak, ugyanakkor többféleképpen jelennek meg a terminológiai, műszaki, információtudományi stb. szakirodalomban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Teresa Cabré szerint a terminológia dokumentációs célú felhasználása három fontos területen játszik alapvető szerepet: (1) a szakszövegek írásában (’technical writing’ vagy szakszövegírás) (lásd Fóris & Faludi, 2019), (2) a szakszövegek fordítása és tolmácsolása során (’technical translation and interpretation’, vagyis szakfordítás és -tolmácsolás) és (3) az információk rögzítése, tárolása és kinyerése területén (’technical documentation’, műszaki dokumentáció) (Cabré, 1999, 50). Cabré a műszaki dokumentációt mint az információk rögzítését, tárolását és kinyerését határozza meg. Fóris és Faludi alapján ez a tevékenység a dokumentummenedzsment területéhez sorolható (Fóris & Faludi, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A műszaki dokumentációval kapcsolatos szabványok szinte kivétel nélkül csak idegen nyelven hozzáférhetők. Magyar fordítással nem rendelkeznek, így a szakterület terminológiája magyar nyelven nem kidolgozott, nem rögzített. Pedig a Magyarországon is bevezetett, műszaki dokumentációval foglalkozó szabványcsalád részeként külön a szakszókincsre vonatkozó szabvány is elérhető (MSZ EN ISO 10209:2022 Termékek műszaki dokumentációja. Szakszótár. Műszaki rajzokra, termékmeghatározásra és a kapcsolódó dokumentációra vonatkozó szakkifejezések) – egyelőre angolul. Ezek olyan alapfogalmak definícióját is tartalmazzák, mint például a document, a document type, illetve a documentation. E szabvány alapján az angol document (magyar ’dokumentum’) terminus három jelentéssel is bír, három különböző területen. A műszaki dokumentációhoz a dokumentummenedzsment területe áll a legközelebb, ennek körébe utalják az alábbi jelentést: „rögzített és strukturált információmennyiség, amely felhasználók és rendszerek között egységként kezelhető és cserélhető”. Az angol documentation (magyar ’dokumentáció’) definíciója is szakterületenként változó; a dokumentummenedzsmenten belül „egy adott tárgyhoz kapcsolódó dokumentumok összessége”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dokumentációval kapcsolatos szakirodalom magyar nyelven sokáig szinte csak a könyvtár- és információtudomány területén jelent meg, de e szakirodalmi munkák többsége mára már elavult (döntő többségük a múlt század közepén jött létre). Ezért is hiánypótlók a TERMIK keretében megvalósult, a műszaki dokumentáció elveivel, gyakorlatával és lehetséges nyelvészeti vizsgálatával foglalkozó kutatási projekt eredményei (pl. Fóris & Bölcskei, 2019b; Csontos, 2020; Dér, 2020; Sólyom, 2020; Fóris & Bölcskei, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar nyelvű szakirodalom és a szabványok fordításának hiánya miatt a műszaki dokumentáció és szakírás magyar nyelvű terminológiája bizonytalan. A szakmai diskurzusban itthon is gyakori az angol nyelvű kommunikáció, így az esetlegesen magyar nyelven folytatott eszmecserében is az angol nyelvű terminusok átvétele jellemző. (A szakszövegíróknak szóló álláshirdetésekben Magyarországon is többnyire a technical writer megjelöléssel találkozunk, a tartalomfejlesztőknek szólókban pedig gyakran a content developer megnevezés jelenik meg.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dokumentáció szónak a szakirodalomban alapvetően három jelentése ismert (Fóris & Faludi, 2017; 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Egyrészről jelenti egy meghatározott tárgykörhöz tartozó dokumentumok összességét (műszaki dokumentáció vagy szakmai dokumentáció). Ebben az értelemben minden egyes szakterületnek van dokumentációja.
  2. Dokumentációnak szokták nevezni a dokumentáció létrehozásának folyamatát is (más néven szakírás, szakszövegírás vagy technical writing). Az egynyelvű dokumentációt (a dokumentumok egy nyelven történő létrehozását) szakszövegírók végzik, a többnyelvű dokumentációt (a dokumentumok több nyelven történő létrehozását vagy fordítását) pedig többnyire szakfordítókra bízzák.
  3. Jelenti még a dokumentumok kezelését a létrehozásuktól egészen az archiválásukig vagy megsemmisítésükig. A már létrehozott dokumentumokat és azok verzióit elő kell tudni hívni, tárolni és archiválni kell; e dokumentumok kezelését nevezik dokumentummenedzsmentnek (’document management’) (lásd Fóris & Faludi, 2017). Az e célra létrehozott rendszereket nevezik dokumentummenedzsment-rendszereknek (’document management system’), amelyeknek sokféle fajtája van attól függően, milyen szakterületen milyen célra használják őket. Kifejezetten a fordítási projektfolyamat kezelésére például olyan speciális dokumentumkezelő rendszereket fejlesztettek ki, amelyek sikeresen működnek együtt a különböző fordítástámogató szoftverekkel, képesek az azok által készített analízisek feldolgozására vagy akár a fordítandó fájlok fordítástámogató eszközökbe történő automatikus integrálására (lásd még Fóris, 2020, 4. fejezet). A dokumentáció fontos szerepet játszik az információtudományban (könyvtártudományban) is (lásd Koltay, 2003; ISKO weboldala); ezen a szakterületen a dokumentumok tárolását és visszakereshetőségét jelölik meg célként. Az információtudományi értelemben vett dokumentációt szintén a dokumentummenedzsment területéhez sorolhatjuk (Faludi, 2017).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A technical documentation terminus magyar nyelvű megfelelője szintén problematikus. Az angol technical szót a magyarban gyakran tévesen fordítják műszakinak. Az eredeti angol kifejezés nem ennyire speciális; lásd például a technical translation, technical writing vagy technical term kifejezéseket, amelyek magyar megfelelői a szakfordítás, szakírás/szakszövegírás (utóbbi szintén előfordul műszaki írásként is), illetve szakkifejezés lehetnek. A fentiek mintájára magyar nyelven is találkozhatunk a szakmai dokumentáció megnevezéssel, de a gyakorlatban elterjedtebb a műszaki dokumentáció terminus, mint ahogyan az idevonatkozó szabványok magyar címében is látható. (Például: EN: ISO 10209:2022 Technical product documentation Vocabulary Terms relating to technical drawings, product definition and related documentation; HU: MSZ EN ISO 10209:2022 Műszaki termékdokumentáció. Szakszótár. Műszaki rajzokra, termékmeghatározásra és a kapcsolódó dokumentációra vonatkozó szakkifejezések; EN: IEC 62023:2011 Structuring of technical information and documentation; HU: MSZ EN 62023:2012 Műszaki tájékoztató és dokumentáció kialakítása.) Igazodva a magyar szakmai-szaknyelvi szokásokhoz, a továbbiakban a műszaki dokumentáció terminust használjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban az egyértelműség érdekében a következő fogalmakat különböztetjük meg: a (műszaki) dokumentáció maga a termékkel kapcsolatos „műszaki” dokumentum. A dokumentáció készítésének folyamatát, amely nem csak a szöveges tartalmat érinti, de akár képeket, audiovizuális tartalmat stb. is, dokumentációkészítésnek nevezzük, míg a kifejezetten szöveges tartalmak készítésére dokumentációírásként, műszaki szakszövegírásként, szakírásként vagy szakszövegírásként utalunk. A dokumentummenedzsment egy átfogó, e dokumentumok teljes életciklusát végigkövető folyamat, amelynek során kezelik ezeket a dokumentumokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A releváns (információtudományi, dokumentációs, terminológiai) szakirodalomra támaszkodva megállapítható, hogy az információtudomány feltárási eszközei (tezauruszok, ipari alkalmazások, ontológiák) és a terminológia tudománya egyaránt az információk feltárásával, tárolásával és újrafelhasználásával foglalkoznak. A dokumentumok indexeléséhez használt szabványosított terminológia lehetővé teszi, hogy a dokumentáció szisztematikus és egyértelmű legyen. Az információkereső nyelvek – szerencsés esetben – szabványosított terminológiai rendszerek. Bár a tudásalapú technológiák segíthetnek áthidalni a nyelvi jel és jelentés között lévő szakadékot, az információkinyerés automatizálásának továbbra is elsődleges problémája, hogy magyar nyelven hiányoznak az úgynevezett szakterületekre jellemző gyakorisági szótárak, amelyek egy-egy szakterület szókincsét gyakorisági mutatókkal ellátva közölnék. Az egyes tudományágak közötti szorosabb együttműködés elősegíthetné a minél sikeresebb „hibrid” technológiák kidolgozását. A továbbiakban célszerű lenne annak vizsgálata is, hogy az egyes területek hogyan tudják szolgálni egymást a többnyelvű dokumentációkezelés (illetve -fordítás) vagy akár a mesterséges intelligencia kutatásának területén. Ez utóbbira jó példa Horváth Ildikó Tolmácsolás, digitalizáció, mesterséges intelligencia címmel kiadott könyve (Horváth, 2021).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave