10.3. Miért fontos a társadalmi érzékenység/felelősségvállalás?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint láttuk, a harmadik pillér tartalma többszöri átalakuláson ment át az évtizedek során, ennek megfelelően más és más megnevezésekkel illettük. A megnevezés nem csupán külsőség, a rendszeres vitákban a tartalom és a megnevezés szorosan összekapcsolódott, s különböző intenzitási fokozatokat jelölt meg. A vitákban a legkevesebb annak belátása volt, hogy valójában nagyon kevés olyan gazdasági téma van, aminek ne lenne társadalmi vetülete, s az, hogy ezeket tudatosan kezeljük (azaz érzékenyek legyünk a társadalmi következmények iránt), alapvető feltétele annak, hogy helyesen lássuk a körülöttünk zajló folyamatokat, s ezáltal helyes következtetéseket vonjunk le, helyes megállapításokat tegyünk, helyes döntéseket hozzunk. Ilyen értelemben a társadalmi érzékenység a szakmai igényesség közvetlen feltétele is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kollégium missziója az egyik szokásos megfogalmazásban széles látókörű, társadalmilag érzékeny társadalomtudományi értelmiség kinevelése. A Szakkollégium alapító levele s a történetünk maga azonban többet mond ennél. A társadalmi érzékenység passzív fogalom, s ahogyan láttuk, ezen már az alapításkor túlment a szakkollégistákkal szemben támasztott követelmény. Ezt a követelményt ugyanis nem elegendő formálisan megfogalmazni – a társadalmi cselekvés iránti igénynek belülről kell jönnie. Ennek megvalósulásához két alapvető tényező járul hozzá. Egyrészt a rajkosok személyes adottságai, hiszen a társadalmi cselekvésre való hajlam és képesség nagyon eltérő mértékben van meg az egyes emberekben. Már a felvételnél figyelni kell tehát arra, hogy elegendő arányban legyenek olyan emberek a kollégiumban, akikben erős a társadalmi érzékenység s az erre épülő cselekvési hajlam. A másik tényezőt azok az impulzusok adják, amelyek a szakkollégistákat kollégiumon belülről és kívülről érik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azok a változások, amelyeken a harmadik pillér az évtizedek során átment, döntően külső hatások következményei voltak, a Rajkban mintegy leképeződtek a valóságos társadalmi és politikai mozgások. Ebben a vonatkozásban a kollégium a maga intézményeivel, döntéseivel, hangulatával erősítheti vagy gyengítheti a külső események, folyamatok egyénekre gyakorolt hatásait. Mindkettőre volt példa a történetünkben – azzal a fontos kitétellel, hogy a politikai-társadalmi eseményekhez való viszonyulás jelentette leginkább a belső közélet, a demokratikus folyamatok próbatételét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bevezetőben azt mondtuk, hogy a Rajk értékalapú intézmény. A közösen vallott, gyakran átvitatott, értelmezett értékek jelentik azt a szűrőt, amelyen keresztül a társadalmi események a kollégistákhoz eljutnak úgy, hogy közben megkapják minősítésüket: ki mivel ért egyet, mit fogad el és mit nem, miért hajlandó dolgozni vagy akár áldozatokat vállalni. Ez a folyamat egyúttal vallott értékeink próbáját is jelenti – mit lehet érvényesíteni, mit nem és miért. Az úgynevezett értékviták a kollégium mindennapjainak részét képezik – néha egy-egy konkrét fejlemény okán robbannak ki, de nem ritkán tudatos vezetői motívumok alapján kerülnek be a programba, „ideje lenne beszélni erről vagy arról” megfontolásból. Az ilyen felvetések eredetüket tekintve leggyakrabban személyesek, a kollégium leginkább tájékozott, aktív tagjaitól indulnak, s informális átbeszéléseken keresztül eljuthatnak „hivatalos” fórumokra. Ösztönzi a kollégium a spontán, folyosókon, vacsora közben létrejövő vitákat, szeretjük az egyéni kezdeményezésre létrejövő tematikus vitákat, vitasorozatokat – de leginkább a Diákbizottság üléseire, a táborokba, a lakiteleki DB-kre ütemezett tematikus viták keretezik az értékekről folyó diszkussziókat. Ezekre egy-másfél oldalas írásos vitaindító készül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „vitaindító” egyfajta rajkos műfajjá érett: frappáns cím (többet évek múlva is hívószóként idéznek vitákban), drasztikus helyzetkép, markáns javaslatok és végül vitára ingerlő lezárás – születtek bőven olyan vitaindítók, amelyek szinte tanítani érdemes műremekek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül a kiválasztott vitaindító alapján a téma kezdeményezője tart egy szóbeli felvezetést, ezt követik a hozzászólások. Szemben a szervezeti kérdésekben tartott, rendszerint döntés-előkészítő vitákhoz, ahol jelentkezés, esetenként időkorlát is van, ezek az értékviták rendszerint kötetlenek. A résztvevők száma tág határok közé esik, az egyéni kezdeményezésekre létrejövő esti viták 8-10 fővel már nagyon sikeresek lehetnek, míg a lakiteleki DB értékvitáin szinte az egész kollégium jelen van.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave